TÓALMÁS

KOSSUTH CSALÁD

KOSSUTH JÁNOS

Udvardi Kossuth János 1869. április 11-én született Tóalmáson. Középiskoláit Aszódon és Jászberényben végezte, azután Debrecenben a Gazdasági Akadémián tanult.

1890-ben, mint okleveles gazda báró Prónay Gábor uradalmában két évet segédtisztként szolgált. 1892-ben egy lengyel gróf (Zselénszky Róbert) magyarországi birtokán kapott állást, majd az uradalom nyírvasvári  gazdaságához osztották be, mint első intézőt.

Ott már választott tagja volt Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának. Ott is nősült meg, a szomszédos birtokos erdészének leányát, Molnár Annát vette feleségül. Ebből a házasságból négy gyermek született: László, Klára, Margit és a kis Lujza Kornélia, de ő ötéves korában meghalt. Ekkor elcsendesedett a házban a vidámság.

Alig egy évre rá súlyos baleset érte egy vadászatnál. Az uradalom központjába rendelték adminisztrációs munkára, megkapta a főpénztári tisztet, amelyet 1906-ig látott el.

Feleségét a sok sorscsapás nagyon megviselte, hosszas betegség után egy budapesti klinikán halt meg 36 éves korában. 1906-ban nyugdíjazását kérte. Nyugdíjaztatása után gyermekeivel Szolnokon telepedett le. A Kereskedelmi Bank ottani fiókjának pénztárosa lett. 1920-ig állt ott alkalmazásban. Nevéhez fűződik a Nemzeti Hitelintézet szolnoki fiókjának megalapítása, melynek 1921-ben igazgatója lett, s vezetett egészen a haláláig.

A városi képviselő-testület tagja, a Keresztény Egységpárt és a Hangya Szövetkezet egyik alapítója volt.

Ma már csak az ő leszármazottai élnek.

KOSSUTH PÁL 

Kossuth Pál ikertestvére volt Kossuth Jánosnak. Született Tóalmáson 1869. április 11-én.

Az Aszódi Evangélikus Gimnázium tanulója volt 1878-1882 között, majd gyógyszerész lett. A Természettudományi Közlöny 1890. 11. 01. számában Kossuth Pál gyógyszerész, Tó Almás szerepel. Ezek szerint akkor még Tóalmáson lakott, de a képesítése már megvolt.

Felesége Simay Margit. (Édesapja Simay István, Aradon köztiszteletben élt, ott a városi iskolák felügyelője, városi tanácsnok volt. Mint szabadságharcos tiszt, az ottani 48-as Honvédegyletnek elnöke és a budapesti országos hasonló egyesületnek alelnöke volt. Ebben a minőségben Arad város és a két egyesület képviselőjeként részt vett Kossuth Lajos temetésén.)

Amikor Kossuth Pál megnősült, Máriaradnára költözött. (Kossuth Lajos az országból való távozásakor abban a házban pihent meg, ahol ő gyógyszerész volt.)

1903-ban eladta a máriaradnai, és Aradon megvásárolta a Khudy József tulajdonát képező gyógyszertárat. Az Aradi szabadkőműves páholyok közül az Összetartás páholy tagja volt. A szabadkőműves páholy fontos szerepet játszott a város szellemi-kulturális életében és a társadalmi fejlődés motorja lett. Az ekkori civil szervezetekkel együtt számos jótékonysági akciót szervezett. Kibővítették az árvaházat, anyagilag támogatták a nehéz sorsú tanulókat és a még élő szabadságharcosokat, szolgák számára menedékszállást, munkás gimnáziumot építettek és támogatták a közfürdő létrehozását. Az Aradi Központi Takarékpénztár Rt alapító tagja volt.

Három gyermeke született: Ibolya (ő van eltemetve Tóalmáson), Magdolna (Amerikában élt, ott  is van eltemetve) és Ferenc (18 éves korában meghalt).

1915. augusztus 13-án elhunyt 46 éves korában. Aradon a családi sírkertben van eltemetve.

KOSSUTH IBOLYA ÉS SZILBEREKY BÉLA

A tóalmási temetőben nyugszik Kossuth Ibolya (1899-1987) és férje Szilbereky Béla (1895-1974).

Az ő életükről sajnos keveset tudtam meg.

Kossuth Ibolya az IBUSZ-nál dolgozott, Szilbereky Béla pedig MÁV igazgató volt. Gyermekük nem született.

Nyugdíjazásuk után Nagykanizsán éltek. Házukban magánmúzeumot rendeztek be, s  Ibolya festett is.

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat