TÓALMÁS

BERETVÁS KÚRIA

Prónay I. Gábor özvegye építtette 1759 körül. Később a Beretvás családé, majd az Andrássyaké volt. 1830 körül ismeretlen, kiváló tehetségű építőmester alakította át klasszicista ízlésben. A második világháború alatt súlyosan megsérült, ezután - bár a pusztulás mértéke nem indokolta volna - emeletének mintegy felét lebontották és új tetőzettel látták el. Az ajtók, ablakok egy részét befalazták, a falképeket lemeszelték. 1945 után terményraktár került elhelyezésre falai között. Jelenleg magántulajdonban van, omladozik.

Ez a leírás akkor készült, amikor még a teteje nem volt beszakadva.

Jellege: Emeletes, téglalap alaprajzú, barokkból átépített klasszicista épület.

Külső: Anyaga tégla. Kerti főhomlokzatának közepén enyhe rizalit volt, négy ión oszloppal, címerdíszes háromszögű timpanonnal. A rizalit szélső oszlopai mögött is állt egy-egy oszlop és a falhoz símuló pillér, amelyek tornácot képeztek. Ma csak a pillérek lábazatai állnak. A rizalit szélességében lépcső vezetett fel a félellipszis alaprajzú tornácra. A hátsó épületfal közepén félköríves ajtó nyílt, ma be van falazva. A tornácot körülfogó falsíkok földszintjén egy-egy rácsos, szegmentíves ablak van, az emeleti - övpárkányra állított - ablakok, amelyek fölött keskeny tükörben finom füzérdísz volt, ma már nem láthatók. A hátsó homlokzat kilenctengelyes. Az ablakokon bujtatott rácsok vannak. Az épület ezen az oldalon magasabb, mivel domboldalba épült. Sarkain lapos rizalitok lépnek ki, egy-egy ablakkal. Az emeleti ablakokat átalakították, illetve elvágták. Az oldalhomlokzatok 2+2 ablaktengelyesek, övpárkánnyal.

Belső: Változatos barokk boltozatok: fiókos donga-, kereszt- és csehsüveg boltozatok fedik a földszinti helyiségeket. Dongaboltozatos folyosón záróköves ablakok, befalazott ajtók és pincelejáratok láthatók. A lépcsőház pillére jellegzetes barokk, fölfelé ívelten kiszélesedő, tükör-díszes. Az emeleti homlokzatok megsemmisültek.

Eredeti állapotáról a honlapon Kánya Emília emlékirataiban olvashatunk.

A kastély építése folyamán (szájhagyomány szerint) annak pincéjéből ÉK-i irányba a templom felé, és DNY-i irányba a tároló nagypince felé alagútrendszer volt kiépítve. Ennek maradványai erre utalnak, feltárása viszont nem történt meg.

Romos állapota miatt a műemlék-nyilvántartásból törölték.

Az alábbi fotó a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában látható:

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat