BRODSZKY Sándor
Festő (Tóalmás, 1819 - Budapest, 1901)
Orvosnak készült, 1841-ben beiratkozott a bécsi képzőművészeti akadémiára, majd Münchenben fejezte be tanulmányait. Külföldi utazásai után, 1856-ban Pesten telepedett le. 1862-ben barátjával, Molnár József tájképfestővel együtt fényképészeti műtermet nyitott Győrött, mely azonban csak két évig működött. Sokat festette a Felvidék s a Dunántúl festői tájait. Tájképeit gyakran litografálták. A Magyar Nemzeti Galéria több festményét őrzi (Vihar a Balatonon, Kilátás a Balatonra). A magyar romantikus tájképfestészet képviselője. Borongós hangulatú, a sötét és világos ellentétére épített képei közül legszebbek a balatoni tájképei.
Brodszky Sándor édesapja báró Prónay Sándor tiszttartója volt. A festő Tóalmáson született, gyermek- és ifjúkorában ott is lakott.
Az alábbi grafikái Tóalmásról a Magyar Nemzeti Galériában vannak:
Prónay kastély. A Beretvás kúria
Kripta. Az Andrássy kastély parkjában állt.
Egy gazdasági épület lehetett a Prónay birtokon.