TÓALMÁS

"A múltat tiszteld a jelenben s tartsd a jövőnek." (Vörösmarty)

 

TÓALMÁSON SZÜLETTEK, OTT LAKTAK,

 GYAKRAN TARTÓZKODTAK TÓALMÁSON

 

BRODSZKY Sándor festő (Tóalmás, 1819 - Budapest, 1901)

Orvosnak készült, 1841-ben beiratkozott a bécsi képzőművészeti akadémiára, majd Münchenben fejezte be tanulmányait. Külföldi utazásai után, 1856-ban Pesten telepedett le. 1862-ben barátjával, Molnár József tájképfestővel együtt fényképészeti műtermet nyitott Győrött, mely azonban csak két évig működött. Sokat festette a Felvidék s a Dunántúl festői tájait. Tájképeit gyakran litografálták. A Magyar Nemzeti Galéria több festményét őrzi (Vihar a Balatonon, Kilátás a Balatonra). A magyar romantikus tájképfestészet képviselője. Borongós hangulatú, a sötét és világos ellentétére épített képei közül legszebbek a balatoni tájképei.

Brodszky Sándor édesapja báró Prónay Sándor tiszttartója volt. A festő Tóalmáson született, gyermek- és ifjúkorában ott is lakott.

 

KOKOVAY János, kanonok, plébános, szül. Hódmezővásárhely, 1870. Középiskoláit Hódmezővásárhelyen és Nagyváradon, teológiai tanulmányait Vácott végezte. Pappászentelése után váci kerületi káplán lett és ez időben  a Váci Közlönyt szerkesztette. Első plébánosi állomása Tóalmás volt, majd a mostani  Pesterzsébetre került, ahol templomot építtetett és újjászervezte egyházát. 1917. kanonokká nevezték ki és mint plébánost, Vácra  helyezték át. A városi képviselőtestület tagja, az iskolaszék és az iskolánkívüli népoktatás elnöke, egyházmegyei bíró. Értékes egyházi működésének elismeréseképpen pápai kamarás, címzetes apát és reális prépost lett. Társadalmi és politikai cikkei különböző lapokban jelennek meg.

 

Kossuth János, udvardi, ny. gazdasági intéző * 1869. Tóalmás. A debreceni gazdasági akadémiát végezte, 2 évig báró Prónay uradalmában volt segédtiszt, majd gróf Zselénszky Róbert uradalmaiban 24 évig gazdatiszt, főpénztárnok s I. o. intéző. 1916-ban vonult nyugalomba. Ezután 10 évig a Nemzeti hitelintézet szolnoki fiókjának igazgatója volt. A városi képviselőtestület, az állami elemi iskolai gondnokság tagja. - Gyermekei: László, Klára és Margit.

 

SCHEDIUS Lajos vagy Ludwig Schedius (Győr, 1768. december 20. - Pest, 1847. november 12.) az esztétika professzora, lapszerkesztő, térképszerkesztő, dramaturg, pedagógiai szakíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Kisfaludy Társaság alelnöke. Munkássága során a német és a magyar kultúra között töltött be közvetítő szerepet.

Az 1800-as évek elején a báró PRÓNAY család Pest megyei birto­kán, Tóalmáson selyemtenyésztési tanintézet működött. Vezetője Schedius Lajos János volt.   

 

TAVASSY Lajos

Tavasi Lajos, Tavassy Lajos, 1846-ig Teichengräber (Igló, 1814. augusztus 2. - Igló, 1877. január 28.) pedagógus, pedagógiai szakíró, a modern magyar pedagógia egyik úttörője, honvédtiszt.

Nevelő volt báró Prónay Albert házánál.

 

TÓALMÁSON JÁRTAK

 

Döbrentei Gábor  (hőgyészi)

(Somlószőlős, 1785. december 1. - Buda, 1851. március 28.) költő, királyi tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a történelem szó megalkotója.

Gyulai Lajos gróf nevelője Erdélyben. Útjára indította és szerkesztette az Erdélyi Múzeum c. folyóiratot (1814-1818). Az Erdélyi Magyar Tudós Társaság titkára. Az MTA alapszabályait kidolgozó bizottság tagja, majd pályázattal elnyerte az MTA első titkári állását. Az Akadémiai Évkönyvek szerkesztője.

Gyakran vendégeskedett Tóalmáson Prónay Sándornál.

 

EÖTVÖS József (vásárosnaményi báró) (Buda, 1813. szeptember 3. - Pest, 1871. február 2.) író, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Loránd fizikus apja. A  Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt.

Legismertebb művei: A karthauzi, A falu jegyzője, Magyarország 1514-ben

Irodalmi tevékenységének elismeréseként 1835-ben az Akadémia levelező tagjává, 1839-ben tiszteleti taggá, majd 1866-ban az Akadémia elnökévé választották.

Gyakori vendég volt Prónay Albertnél Tóalmáson.

 

HOMOKAI Pál (Kecskemét, 1804. jún. 8.—Kecskemét, 1858. jún. 8.) tanár, költő. Földműves szülők gyermeke, alsófokú iskoláit szülővárosában, gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban végezte. Itt megismerkedett a korabeli magyar. irodalommal, s elhatározta, hogy terjesztőjévé szegődik. Szépirodalmi tevékenységének legnagyobb része arra az időszakra esett, amikor elvégezte a Pozsonyi Evangélikus Líceumot és nevelői állást vállalt Selmecbányán a báró Prónay családnál, majd később a család tóalmási kastélyába került nevelőnek.

 

JÁMBOR Vilmos (Hárságy, 1825. június 15. - Recsk, 1901. január 14.) kertész. Apja Jámbor Ferenc kertész volt Pálffy Ferencnél. Iskoláit Pozsonyban végezte, majd 1843-ig a korompai Brunswick birtokon tanulta a kertész szakmát. 1850-től Bécsben önállóan működött, 1853-ban Pálffy János birtokára került, ahol kilenc évig dolgozott. Esterházy Pál hívására Pápára költözött, majd 1865-ben József főherceg alcsúti birtokán főkertész. Gyakran járt külföldön, különösen a kertépítésben nagy hagyományokkal rendelkező Angliában tanult sokat. Alcsúton átalakította a parkot és 16 kh. nagyságú külső faiskolát telepített. Jelentősebb alkotása volt még a vácrátóti kert és a Margitsziget parkosításának az 1860-as évek második felében történt megtervezése. Pápa, Tura, Pilisszántó, Sashalom, Nagykároly, Parád, Tóalmás és Tápiógyörgye parkjai is Jámbor Vilmos tervei alapján készültek. Élete utolsó éveiben recski birtokán gazdálkodott, itt is létesített faiskolát.

 

KAZINCZY Ferenc (Érsemjén, 1759. okt.27.-Széphalom, 1831. aug.22.) író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.

Jó barátságban volt Prónay Sándorral.

 

Nebbien, Heinrich Lübeckben  született  1779-ben.  Felsőfokú iskolái nem voltak, német minta-gazdaságokban szerezte ismereteit, otthonosan mozgott a mezőgazdasági, gazdaság-szervezési és kertészeti területek szakirodalmában. Nem volt harminc éves, amikorra már járt Angliában, Németalföldön, Észak-Itáliában, Oroszországban, 1806-ban még Magyarországon is. Ő saját magát gazdasági tanácsosnak, tanácsadónak tartotta, de ismeretei, tapasztalatai alapján bátran nevezhetjük tájépítésznek. 1818-tól főleg Lipcsében sorra jelentek meg egyebek között birtokrendezéssel, erdészettel, tájszépítéssel foglalkozó írásai. Első nagyobb magyarországi munkája Tóalmás kastélykertjének kialakítása volt, majd ennek befejezése után elvállalta Brunszvik József országbíró alsókorompai kertjének alakítását. Miközben a Városliget megtervezésére szóló pályázaton dolgozott, megtervezte Brunszvik Ferenc martonvásári angolkertjét is.  Nebbien 1821-ig maradt Magyarországon, eközben dolgozott az Andrássy, a Prónay és a Koháry családoknak. Haláláig, 1841-ig még mintegy nyolcvan további megbízásnak tett eleget, s nem csak kertek és parkok tervezését vállalta.

 

SZEMERE Pál (Pécel, 1785. febr.19. – Pécel, 1861. márc.14.)
a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja, költő, író.

Gyakori vendég volt Prónay Sándor bárónál Tóalmáson.

 

Ybl LajosYbl Miklós unokaöccse 1855. szeptember 25-én, Pesten született. Építész tanulmányait Bécsben és Stuttgartban végezte. Először Ybl Miklós műtermében gyakorolt, majd tervezőirodájában templomokat, középületeket, bérpalotákat, villákat tervezett. Ismertebbek: a hódmezővásárhelyi városháza, a temesvári millenniumi templom, a gimnázium és gyermekmenhely, a kórház, a selmecbányai gimnázium, pesti bérházak. Ő tervezte a tóalmási Andrássy kastélyt. Budapesten, 1934. január 24-én halt meg.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 17
Tegnapi: 34
Heti: 100
Havi: 349
Össz.: 44 162

Látogatottság növelés
Oldal: KISLEXIKON
TÓALMÁS - © 2008 - 2017 - doboilona.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: toalmas csaladnevek - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »