TÖRÖK KOR
KÁLDY-NAGY Gyula
A budai szandzsák 1540-1590. évi összeírásai: Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok. Bp. Pest Megyei Levéltár. 1985. 746 p. 25 cm+1 térk. (46x48 cm) (Pest megye múltjából, 6.)
605. tétel (647-648. oldal)
TÓTALMÁS falu, a pesti náhijéhez tartozik
Népességi adatok
Családfők
nőtlen Egyéb Dzsizje-
Családfők Nőtlen fiaik testvérei nőtlenek Összeírtak fizetők
száma száma száma száma száma száma
1546-ban ráják nélkül
1559-ben ráják nélkül
1562-ben 5 - - - 5 5
1580-ban 28 1 1 - 30 30
1590-ben 26 3 - 1 30 22
Az első adatot az 1546. évi tímár-defterben találtuk: „Almás puszta, Zsámbok falu közelében, a jövedelem 840 akcse.” Haszonélvezője Hadzsi Mehmed tímárbirtokos.
1559-ben már az összeírásban is nyilvántartásba vették: „Almás puszta, ráják nélkül, Szekcsuj falu közelében, a nevezett falu rájái szántják-vetik. [Utólag ide még az alábbi bejegyzést vezették be:] A nevezett puszta Szekcsuj és Zsánbók falvak szomszédságában lévén s mivel szántóterületre szükségük van, fele-fele részben a nevezett falvaknak, úgymint a Szekcsuj nevű falunak és a Zsánbók nevű falunak kijelöltetett, a defterbe bevezettetett és erről bizonylat adatott. A jövedelem 588 akcse: búzatized 10 kile, rozstized 68 kile és szénatized 6 szekér.”
1562-ben már Tótalmás falu néven írták össze, de azért még megjelölték, hogy Szekcsuj falu közelében fekszik: 5 családfőt vettek ekkor nyilvántartásba.
Két évtized múlva, 1580-ra pedig az összeírtak száma hatszor annyi lett s ezen belül a családfők száma öt és félszer lett több. 1590-re a nyilvántartásba vettek összes száma változatlan maradt, de a családfők száma 7%-kal kevesebb lett. Az 1562. évi összeíráshoz viszonyítva tehát megállapítható, hogy az eltelt három évtized alatt a családfők száma megötszöröződött, illetve a nyilvántartásba vettek száma hatszor annyi lett, noha 44 évvel azelőtt még lakatlan puszta volt.
Foglalkozásra utaló adatok: 1590-ben 1 szolga.
Gazdaságtörténeti adatok
1562-ben 1580-ban 1590-ben
búzatized 60 kile 150 kile 350 kile
kevert tized 30 kile 200 kile 100 kile
musttized 100 pint -- --
lencse- és babtized -- 210 akcse 120 akcse
lenmagtized -- együtt: 105 akcse
kendertized -- 220 akcse --
méhkasok száma 25 darab 125 darab 200 darab
sertések száma 28 darab 175 darab 100 darab
báránytized 15 darab 16 darab
malomkerekek száma,
fél évig járó -- 1 1
a Turóci János néven ismert
kincstári rét jövedelme -- 150 akcse 150 akcse
széna- és tűzifaadó -- 1600 akcse 1100 akcse
szalma ára -- 85 akcse 5 akcse
menyasszonyadó és 50 akcse
hordóadó együtt: 360 akcse 55 akcse
bírságpénz 35 akcse 275 akcse 105 akcse
Az 1562. évi összeírás szerint a gazdasági viszonyok elég jók voltak: egy-egy család gabonából átlag 180 kilét és borból 200 pintet termelt. A szőlők 1580-ra teljesen kipusztultak és a gabonatermelés átlaga is 125 kilére csökkent.
Az 1590. évi összeíró új adatfelvételt itt sem készített, noha az adatok egyik-másikát módosította; a gabonatermelés családonkénti átlaga szerinte 173 kilére emelkedett, amit azért fogadunk kritikával, mert szalma áraként csak 5 akcsét tüntetett fel, bár 1580-ban a kevesebb gabonaterméskor 85 akcse volt szalma áraként megállapítva. Az 1590. évi összeíró célja tehát itt is csak az volt, hogy akcsényi pontossággal ugyanannyi földesúri jövedelmet mutasson ki, mint elődje, aminek az lett az eredménye, hogy egy családfőt átlag 349 akcse fizetési kötelezettséggel terhelt meg, szemben az 1580. évi 324 akcséval.
A méhkas- és sertésállomány meghaladta saját fogyasztási szükségletüket, tehát juthatott belőle eladásra is; juhtenyésztéssel csak 1580 körül kezdtek foglalkozni s mintegy 150 darab juhot tartottak.
A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői:
1546-ban 840 akcse, Hadzsi Mehmed tímár-birtokos.
1559-ben 588 akcse, szultáni hász-birtok.
1562-ben 1640 akcse, Turgud bég ziámet-birtokos, a budai liva mír-i alemje.
1580-ban 9075 akcse, közösen bírta Musztafa aga defter-írnok, tímár-birtokos
4075 akcse részesedéssel és Szefer bin Iljász tímár-birtokos 5000 akcse részesedéssel.
1590-ben 9075 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk.
*
KÁLDY-NAGY Gyula
A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Kiad. a Pest Megyei Levéltár. Bp. 1977. 296 p. 2 t. 1 térk. 24 cm. (Pest megye múltjából, 3.)
123. tétel
123. ALMÁS puszta.1
Ráják nélkül. A nevezett falu rájái művelik.
[Jövedelme] 588 akcse, mégpedig búza tized 10 kile, 120 akcse; kevert tized 68 kile, 408 akcse; széna tized 6 szekér 60 akcse.
A nevezett puszta Szekcsuj és Zsánbok nevű falvak között fekszik. Mivel művelési területre szükségük van, a nevezett falvak között ketté osztva, megművelésre egyik fele Szekcsuj nevű falunak, a másik fele pedig Zsánbok nevű falunak jelöltetett ki. A defterbe bejegyeztetett és róla nekik bizonylat adatott.
1 Almás pusztát 1562-ben Tótalmás néven vették nyilvántartásba, azonos a mai Tóalmás községgel. Az 1559. évi timár-defter szerint szultáni hász-birtok lett.
*