TÓALMÁS

TÖRÖK KOR

KÁLDY-NAGY Gyula

A budai szandzsák 1540-1590. évi összeírásai: Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok. Bp. Pest Megyei Levéltár. 1985. 746 p. 25 cm+1 térk. (46x48 cm) (Pest megye múltjából, 6.)

605. tétel (647-648. oldal)

TÓTALMÁS falu, a pesti náhijéhez tartozik

Népességi adatok

                                                            Családfők

                                                              nőtlen        Egyéb                        Dzsizje-

                        Családfők  Nőtlen fiaik    testvérei    nőtlenek    Összeírtak    fizetők

                           száma        száma        száma        száma        száma       száma  

1546-ban     ráják nélkül                                                           

1559-ben     ráják nélkül                                                             

1562-ben            5            -            -            -              5           5

1580-ban           28           1            1            -            30          30 

1590-ben           26           3            -            1            30          22    

Az első adatot az 1546. évi tímár-defterben találtuk: „Almás puszta, Zsámbok falu közelében, a jövedelem 840 akcse.” Haszonélvezője Hadzsi Mehmed tímárbirtokos.

1559-ben már az összeírásban is nyilvántartásba vették: „Almás puszta, ráják nélkül, Szekcsuj falu közelében, a nevezett falu rájái szántják-vetik. [Utólag ide még az alábbi bejegyzést vezették be:] A nevezett puszta Szekcsuj és Zsánbók falvak szomszédságában lévén s mivel szántóterületre szükségük van, fele-fele részben a nevezett falvaknak, úgymint a Szekcsuj nevű falunak és a Zsánbók nevű falunak kijelöltetett, a defterbe bevezettetett és erről bizonylat adatott. A jövedelem 588 akcse: búzatized 10 kile, rozstized 68 kile és szénatized 6 szekér.”

1562-ben már Tótalmás falu néven írták össze, de azért még megjelölték, hogy Szekcsuj falu közelében fekszik: 5 családfőt vettek ekkor nyilvántartásba.

Két évtized múlva, 1580-ra pedig az összeírtak száma hatszor annyi lett s ezen belül a családfők száma öt és félszer lett több. 1590-re a nyilvántartásba vettek összes száma változatlan maradt, de a családfők száma 7%-kal kevesebb lett. Az 1562. évi összeíráshoz viszonyítva tehát megállapítható, hogy az eltelt három évtized alatt a családfők száma megötszöröződött, illetve a nyilvántartásba vettek száma hatszor annyi lett, noha 44 évvel azelőtt még lakatlan puszta volt.

Foglalkozásra utaló adatok: 1590-ben 1 szolga.

Gazdaságtörténeti adatok

                                                     1562-ben             1580-ban                  1590-ben

búzatized                                         60 kile                 150 kile                    350 kile

kevert tized                                      30 kile                200 kile                    100 kile

musttized                                        100 pint                   --                          --              

lencse- és babtized                              --                   210 akcse                120 akcse

lenmagtized                                         --                  együtt:                     105 akcse

kendertized                                         --                   220 akcse                     --

méhkasok száma                            25 darab             125 darab                200 darab

sertések száma                               28 darab           175 darab                  100 darab

báránytized                                                              15 darab                   16 darab

malomkerekek száma,

  fél évig járó                                       --                     1                             1

a Turóci János néven ismert

  kincstári rét jövedelme                       --                 150 akcse                 150 akcse

széna- és tűzifaadó                              --                1600 akcse               1100 akcse

szalma ára                                          --                    85 akcse                   5 akcse

menyasszonyadó és                                                                                 50 akcse

  hordóadó                                     együtt:                360 akcse                 55 akcse

bírságpénz                                   35 akcse                275 akcse               105 akcse

Az 1562. évi összeírás szerint a gazdasági viszonyok elég jók voltak: egy-egy család gabonából átlag 180 kilét és borból 200 pintet termelt. A szőlők 1580-ra teljesen kipusztultak és a gabonatermelés átlaga is 125 kilére csökkent.

Az 1590. évi összeíró új adatfelvételt itt sem készített, noha az adatok egyik-másikát módosította; a gabonatermelés családonkénti átlaga szerinte 173 kilére emelkedett, amit azért fogadunk kritikával, mert szalma áraként csak 5 akcsét tüntetett fel, bár 1580-ban a kevesebb gabonaterméskor 85 akcse volt szalma áraként megállapítva. Az 1590. évi összeíró célja tehát itt is csak az volt, hogy akcsényi pontossággal ugyanannyi földesúri jövedelmet mutasson ki, mint elődje, aminek az lett az eredménye, hogy egy családfőt átlag 349 akcse fizetési kötelezettséggel terhelt meg, szemben az 1580. évi 324 akcséval.

A méhkas- és sertésállomány meghaladta saját fogyasztási szükségletüket, tehát juthatott belőle eladásra is; juhtenyésztéssel csak 1580 körül kezdtek foglalkozni s mintegy 150 darab juhot tartottak.

A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői:

1546-ban     840 akcse,  Hadzsi Mehmed tímár-birtokos.

1559-ben     588 akcse,  szultáni hász-birtok.

1562-ben   1640 akcse,  Turgud bég ziámet-birtokos, a budai liva mír-i alemje.

1580-ban   9075 akcse,  közösen bírta Musztafa aga defter-írnok, tímár-birtokos

4075 akcse részesedéssel és Szefer bin Iljász tímár-birtokos 5000 akcse részesedéssel.

1590-ben    9075 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk.

*

KÁLDY-NAGY Gyula

A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Kiad. a Pest Megyei Levéltár.  Bp. 1977. 296 p. 2 t. 1 térk. 24 cm. (Pest megye múltjából, 3.)

123. tétel

123. ALMÁS puszta.¹

Ráják nélkül. A nevezett falu rájái művelik.

[Jövedelme] 588 akcse, mégpedig búza tized 10 kile, 120 akcse; kevert tized 68 kile, 408 akcse; széna tized 6 szekér 60 akcse.

A nevezett puszta Szekcsuj és Zsánbok nevű falvak között fekszik. Mivel művelési területre szükségük van, a nevezett falvak között ketté osztva, megművelésre egyik fele Szekcsuj nevű falunak, a másik fele pedig Zsánbok nevű falunak jelöltetett ki. A defterbe bejegyeztetett és róla nekik bizonylat adatott.

¹ Almás pusztát 1562-ben Tótalmás néven vették nyilvántartásba, azonos a mai Tóalmás községgel. Az 1559. évi timár-defter szerint szultáni hász-birtok lett.

*

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat