TÓALMÁS

TÓALMÁS RÉGI KÖNYVEKBEN

Fényes Elek

Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Bp. ÁKV: M. Kvk. És Kvterj. Egyes. 1984 [!1985] 2 db. 20 cm. (Reprint)

A Pesten, 1851-ben Kozma Vazulnál nyomatott mű reprintje.

1. köt. 285 p.

2. köt. 350 p.

1. kötet

21. oldal

Tó-Almás, magyar falu, Pest vgyében, a pest-jászberényi országútban, Pesthez 5 1/2 mfd. 1300 r. kath., 70 evang, 10 zsidó lak. Kath. paroch.: templom. A falu felemelkedett helyen hosszan nyúlik el, s ékességére szolgál az uraság régi kastélya, különösen pedig gyönyörű angolkertje, melly avval átellenben fekszik. Ebben a sok szép árnyékos fasorokon, egy halastón, s fenyõfákkal beültetett dombocskán és szõlõhegyen kívül, fõleg a tudományosan összeszedett, ritka külföldi csemeték vonják magukra a figyelmet. Határa, melly keletrõl lapályon, nyugotról dombon terül el, mindenféle gabonanemet jól megterem, bár inkább homokos minõségű; bora, sárgadinnyéje bõven. Lakosai fuvarosok. Bírja b. Prónay Albert.

2. kötet

205. oldal

Tó-Almás, magyar falu, Pest-Pilis vgyében. E helységet az A. betüben már leirtuk, itt pótlólag még némelly dolgokat emlitünk meg. Az igen szép angolkert kiterjedése 60 hold, s fõ ékességét teszik leginkább a platán fasorok, egy tulipánfa, egy sziget, kül és belföldi fenyõligetek, halastó, szép emlékoszlop, stb. A helység határa, melly észak-kelet részében lapályon, délnyugotról pedig dombokon terül el, megterem mindenféle gabonanemet, bort, gyümölcsöt, különösen jó dinnyét. A határ homokrészei szõlõkkel és erdõkkel termékenyittettek meg. Kiterjedése az egész határnak 5318 hold. Ebbõl urbéri birtok 75 egész telek, és 108 zsellér ház. A mezeigazdaságot b. Prónay Albert földes ur kitünõ okszerüséggel folytatja: van itt jeles urasági ménes, derék juhusztató, két vizi, egy szélmalom. A nagy terjedésü nádasokban a czigányok sok pióczát fognak s azzal kereskednek.

*

Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. […közread. Bognár András]. Szentendre. PMKK, 1984. 2 db; 22 cm

1. kötet. Pest-Pilis-Solt vármegye és kiegészítések. [a jegyzeteket Horváth Lajos, a mutatót Kabai Ilona és Ládi László kész.]. 620 p.

418-419. o.

„149. TÓALMÁS

Helynevek

Tó-Almás községből, Pesth megyéből

1. Pest megye, Kecskemet járás, Tó=Almás községe NKata szolgabirósághoz tartozik.

2. Ezen közsegnek ország szerte ismeretes neve Tó Almás, a múlt században azonban Tót Almásnak hivták, de hogy minél fogva változtatot meg a név arrol semmi bövebb tudomás, - lakossai mind magyar ajkú Római Catholikusok.¹

3. A község neve folyó század óta mindeg igy iratot Tó-Almás.

4. A község keletkezetéről – a nagyobb fürkeszés után szinten semmi tudomásunk.²

5. A község határában elölfordúló topographiai nevek – Várhegy, - mely egy régi várrom után nyerte nevét. –

Ezen község határos Szent-Lorintz-Kata, Jászfénszaru, Zsámbok, Kóka, Szecsö községekkel és Tamás, és Boldog Káta pusztákkal. –

Egyéb meg emlitést érdemlök községünkben nem fordulnak elő –

Kelt To Almáson 1863 évi December 19.

                                                                    Redl Gyula jegyző

     [P. H.]                                                       Romhányi István

                                                                    biro

                                                                    Matzko Péter                                                                                                                                       

Tó=Almás Község elöljáróságátol.

Tekintetes Krengel Sándor Szolgabiró Úr!

                                                                                                                                     Nagykátán

      A Tekintetes szolgabirói hívatalf évi 4239 számú rendeletre a következő alázatos jelentésünket van szerencsénk jelenteni, -

      1. Községünk neve Tó=Almás Pest Pilis és Solt megyében, Kecskeméti felső járás, Nagykátai szolgabírói Kerület.

      2. Földes urunk Mtsgos B. Pronay Gábor és Albert, az utobbinak van a község felső részén egy nagy kiterjedésű angolkertje, melyben a 8.10. öles magaságu Platanus és Tulipán fák diszlenek. Tavai, az ugynevezett Poklos Nagy, és Csikos tavak – a bő széna és nadtermelésről nevezetesek. A határ kiterjedés 7080. katasztrális hold, mellynek felerésze a két uraságot, felerésze pedig a község egyes lakosságot illeti. Szöllöje csekély kiterjedés de igen jó bort terem. – Dűllöi a következők, és pedig, Torajáró, Turai úti felső-közép, nagy, és Kis fénszarusi, alsó közép, retrejáró, szöllökallya, Forró, és Rozsföld düllö.

      A művelés 3 részre van felosztva, és pedig őszi, Tavaszi, és ugar. A föld mineműsége egyrésze homok, a többi fekete, megtermi azonban a homokrésze is a rozsot, és igen bőven sárga Dinnyét melly jó idő járásban sok jövedelmet nyújt. Határos pedig Keletről Szent Lorincz Kátaval, délkeletről Szent Marton Kata, Delről Szecsö és Koka, nyugotrol Zsámbok, és éjszakrol Jászfenszaruval, népessége 1647, beszélnek magyarul, vallásra nézve 1600. R.C. 30. Zsido és 17. Evangelicus.³

     Kelt Tó Almáson 1865 November 28.

     Redl Gyula jegyző                                              Bodnár János biró

***

1. Tóalmás helyneve először Almásként tűnik fel, 1546-1559-ben is még Almás, 1562-ben már Tótalmás a budai szandzsák összeírásában. (Káldy 123.sz.) A XIX. században az eredetileg tót megkülönböztető jelző tóvá változott annak következményeként, hogy a lakosság elmagyarosodott. (Kiss 395., 649.)

2. Almás első okleveles említése 1406. (Dl 9153., Bártfai 505. reg.)

3. Tóalmás lakossága 1856-ban 1671, Boldogkáta puszta 105, összesen 1776, területe 4189,25 hold, Boldogkáta 2928,25 hold, összesen 7117,50 hold.”

*

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat