TÓALMÁS

"A múltat tiszteld a jelenben s tartsd a jövőnek." (Vörösmarty)

TÓALMÁS RÉGI KÖNYVEKBEN


BAKÁCS István

Iratok Pest megye történetéhez: Oklevélregeszták, 1002-1437. Bp. : Pest Megyei Levéltár, 1982. 532 p.; 30 cm.- (Pest megye múltjából, 5.)

1232, 1243, 1429, 1430, 1436, 1437, 1438, 1455, 1458. tétel


340. oldal

     1252. 1409. márc. 24. Buda. Zsigmond király Tétényi András deáknak és testvéreinek tétényi birtokrészért és Egreg váráért – többek között – Koka, Sambok, Almas lakott, Rubly és Zentheged elhagyott birtokokat adományozza.

Eredetije DL 64131., (Kapy cs. l. t.) Bártfai Szabó 520.


342. oldal

     1243. 1410. márc. 2. Buda. Zsigmond király Kóka-i, másként Kapronchai Miklós fia Andrásnak, minthogy Koka-i birtokrészeket, Sambok és Almas népes, Bably és Zentheged elhagyott birtokokat, valamint Heves és Nógrád megyei községeket neki átadta, Kapi várát és tartozékait adományozza.

Eredetije DL 64132, (Kapy cs. l. t.), ZSO II. 7389. Bártfai Szabó 526.


384. oldal

      1429. 1424. máj. 22. Visegrád. Zsigmond király Borbála királynénak adja – többek között – Boldogazzonhatwana birtokát, amelyet Vajdai István kapott, de az adományt nem erősítették meg, és így az visszaszállt a királyra, nemkülönben Koka, Almas, Zambok, az elhagyott Raby és Zenthegyes birtokát, amelyeket Tethen-i András deák kapott, de Kapi váráért elcserélt az uralkodóval.

Átírta Zsigmond király 1424. aug. 27. DL 39285. – Magyar Tört. Tár. XII. 279.


      1430. 1424. máj. 25. Buda. Albert osztrák herceg és a magyar rendek megerősítik Zsigmond király birtokadományait Borbála királynénak – többek között – Boldogazzonhatwana birtokát, amelyet korábban Vajdai István fia Miklós kapott, de róla az adománylevél megerősítésének elmulasztása miatt visszaháromlott a királyra, azután Almas, Koka, Sambok lakott, Raby és Zentheged elhagyott birtokát, amelyeket korábban Teten-i András deák kapott, de Kapi váráért elcserélt, azután Chepel nevű nagyszigetet, Dempsed, Gubach, Zentlewrynch, Harazth, Zentdayenes birtokát, Gwdellew-et, amely Paharas Osvald magtalan halálával szállt a királyra, Ewrkyn birtokát, amelyet a király Borosyenew-i Pál fia Lászlónak adott, de utóbb az oklevél megerősítésének elmulasztása miatt visszavett, Sary, Kerekeghaz birtokokat Pechel és Gwmerew részeit, amelyek Hertel Zsigmond magvaszakadtával váltak adományozhatókká, végül a Pest megyei Halaztelek és a Fejér megyei Lackhaza s Zentemrehfalwa birtokokat, amelyek Zanthow-i Lack fiaitól Jakabtól és Dávidtól Galsa birtokáért csereképpen kerültek a királyhoz.

Eredetije DL 39284., Magyar Tört. Tar. XII. 281., Bártfai Szabó 601.


385. oldal

    1436. 1424. júl. 13. Buda. Zsigmond király meghagyja a váci káptalannak, hogy Borbála királynét iktassa be – többek között – Szanda várához tartozó – Koka, Sambok, Almas, Boldogfalwa birtokába. Kijelölt királyi emberek Damon-i Miklós fia Miklós és fia László, Koka-i Jakab, János, Imre, Katha-i László, Kartal-i István fia János és Bertalan.

Átírta a váci káptalan 1424. júl. 31. DL 39285.

Bártfai Szabó 604.


386. oldal

     1437. 1424. júl. 31. A váci káptalan Zsigmond király júl. 13-i parancsára (ld. 1431.sz.) Borbála királynét Damon-i Miklós királyi emberrel beiktatja – többek között – Koka, Sambok, Almas és Boldogfalwa birtokába.

Átírta Zsigmond király 1424. aug. 27. DL 39285.

Bártfai Szabó 604.


    1438. 1424. aug. 27. Buda. Zsigmond király Borbála királyné kérésére Boldogazzonhathwana, Koka, Almas, Zambok, az elhagyott Raby és Zenthegyed birtokára vonatkozó okleveleket saját 1424. máj. 22-i (ld. 1249. sz.) és a váci káptalan 1424. júl. 31-i (ld. 1437. sz.) oklevelét írja át és erősíti meg.

Eredetije DL 39285., Bártfai Szabó 604.


390. oldal

     1455. 1426. júl. 20. Visegrád. Zsigmond király vizsgálat lefolytatására utasítja a váci káptalant, mert néhai Péter fia János panaszt emelt a királyné szandaiak várnagya Kewir (Kövér) János ellen, mert Koka és Almas jobbágyaival Zechew-re rontott és Erasmus officialist elhurcolták, a királyné pedig panasz emelt Perényi ellen, mert amikor Almas-i jobbágyok Zechew-re, az ottani hetivásárra mentek, megverték és megsebesítették őket.

Átírta a váci káptalan 1426. júl. 30. DL 80060. (Zichy cs. l. t.) Zichy VIII, 296.


391. oldal

     1458. 1426. júl. 30. A váci káptalan Zsigmond király júl. 20-i parancsára (ld. 1455.sz.) tanúkihallgatásokat végez a királynő Almas-i és Koka-i, Perényi Péter Zechew-i jobbágyai által elkövetett hatalmaskodások ügyében. A tanúk Sewl-i István fia János, Mihály fia Bertalan, Bychke-i Jakab szolgabíró, Boldogazonkatha-i Péter fia László, Pand-i Gál fia János, Fowas-i Péter fia Miklós, Koka-i János, Pand-i Dénes fia Pál, Bille-i Lőrinc, Zenthmarthonkatha-i Bereck fia János volt szolgabíró, Koka-i Darabus László, Zenthmarthonkatha-i Zwnyogh Péter, Pand-i Pál fia János, Bille-i János és Saap-i János fia János igazolták a hatalmaskodás vádját, így pl. Zechew-n Gaath nevű gátnál a kokaiak 6 állatot Zeer községbe hajtottak, az egyik tanú szerint Koka-n nem a királynő, hanem Gywerke-i László jobbágyát sebesítették meg.

Eredetije DL 80060. (Zichy cs. l. t.) Zichy VIII. 296.”


*


BÉKÉS István

Pest megyei barangolások. Karcolatok, riportok. (Bp.). Kossuth Kiadó, 1975. 386. 6 l. illusztr. 23x21 cm.

143-145. o.


TÓALMÁS


„A község nevéből az ALMÁS rész egy 1406-ban írott oklevélig követhető vissza, később – a XII-XIX. század között – feltételezett névcsere következtében: Tót-Almás, Tóth-Almás, Tótt-Almás néven szerepel, míg végre elnyeri máig érvényes elnevezését.

Tó…tó…tó…szokásom szerint elgondolkoztam ezen az előtoldalékon, s jólesik hinnem, hogy az 54 holdas ősparkkal körülvett egykori Andrássy-kastély elragadó kicsiny tavacskájától eredeztethető. Természetesen erről szó sem lehet, mert az immár halakkal betelepített kis tó alighanem mesterséges, újabbkori létesítmény, s csupán a rügyező tavaszi fákat tükröző ragyogása, az egész varázslatos táj, amely körülveszi, ébresztette bennem a csalfa etimologizálás álhiedelmét.

A valóságra térve: a kitűnően karbantartott kastély – SZOT gyermeküdülő, ahol télen kéthetes turnusokban 200-200, nyáron az e célra épült pavilonok felhasználásával, 500-500 gyermek váltogatja egymást.


Harmadik évtizede, hogy az Andrássy grófok, Prónay bárók nagybirtokai és néhány középbirtokos több száz holdjai a tóalmási dolgozók kezére jutottak. A korszerű mezőgazdaságot a szentlőrinckátai termelőszövetkezettel egyesült Lenin Tsz képviseli, ahol a családtagokkal együtt mintegy 300 személy dolgozik. A tóalmási központú Lenin Tsz helyi területe 3400 hektár, amelyen a gabonaféléken kívül jelentős hozamú a hagyományos zöldségkertészet. A hagyományok hagyománya itt: a paradicsom, amit a közelben fekvő hatvani konzervgyár dolgoz fel, s ezen kívül: a borsó.

A közel négyezer főnyi lakosból 1000-1100 a budapesti házgyár, a 21. Építőipari Vállalat dolgozója. Ezeket idestova tíz éve napi 15 vállalati autóbusz szállítja munkahelyére és hozza munkaidejük leteltével vissza Tóalmásra.

Amin korábban, dányi barangolásomban elcsodálkoztam, abba a furcsa mesterségbe Tóalmáson is beleütköztem. Naponta mintegy 300 ember buszozik át Tápiószecsőre, s vonatozik tovább a fővárosba, hogy a köztemetőkben, mint sírásó, sírápoló, ravatalozó, halottkísérő tevékenykedjék.

Bölcselkedésformán igyekeztem már ezt a különös munkavállalási formát értelmezni – itt Tóalmáson, olyan embertől, aki ma vezető munkakört tölt be, de ifjúkorában három esztendőn át, apja nyomdokaiba lépve, sírt ásott Budapesten, megkaptam a reális magyarázatot.

Filozofálgatás helyett íme a reális okfejtés. A harmincas évek létbizonytalansága közepette biztonságos állapotban érezhette magát az, aki Budapest Székesfőváros alkalmazottja lehetett. A köztemetők dolgozójának szabott keresete, egyenruhája – gyászhuszár! -, nyugdíjjogosultsága, ebből folyólag tekintélye és rangja volt a faluban.

Helyzetük valamivel alacsonyabb szinten talán, az egykori vasutasokéval vethető össze, akiről azt mondta a szólás-mondás, és azt hirdette a hímzett konyhai falvédő: - Tehetyi, mert Vasutyi – Magyar állam fizetyi… - A temetőmunkásokat ugyan nem a magyar állam, de a magyar főváros fizette, s kiszolgáltatottságuk nem volt olyan kiélezett, olyan szembeszökő, mint béres, napszámos, zsellér s egyéb urasági atyafiságuké.


A keresőképes lakosság kor szerinti megoszlása is érdekes képet ad.

Az idősebbek a tsz-ben dolgoznak, a fiatalabbak a fővárosba ingáznak, s hozzávetőleg 400 nő – ugyanannyi, mint Dányban – gobelinhímzéssel foglalkozik. Dány – Kóka – Tóalmás ily módon a 2800 főnyi gobelines gárdában fele munkaerővel részesedik. A szorgalmas tóalmási tagság számára nemrég épült tanácsi segítséggel modern üzemépület, ami megkönnyíti a munka bonyolítását, összefogását, a nyersanyag és a kész-hímzések szállítását.

Bár a községnek más ipara nincs, a sokirányú foglalatosság és a szorgalom, szerencsés kezű és hasznos szándékú vezetéssel párosulva, az elmúlt tíz esztendőben a fejlődés gazdag eredményeivel büszkélkedhetik. Soroljunk fel néhányat a legfrissebb létesítmények közül. Bevásárlókombinát presszóval, kisvendéglővel, önkiszolgáló élelmiszerbolttal, vasáru – és ruházati üzlettel. Nyolctantermes iskola pedagóguslakással, s ahol korábban egy orvos sem volt, most két orvosi körzet, külön fogorvos, szakrendelő és tanácsadó épület, végül, de nem utoljára: egy valóban nagyvárosi színvonalú, modern új gyógyszertár. Évente 40-50 ház épül és korszerűsödik, az épületek 80 százaléka komfortos, fürdőszobás, másfél évtized alatt a község otthonainak háromnegyede újjáalakult.

Az 1963-64-ben emelt Művelődési Házban irodalmi szakkör, népi tánccsoport, nyelviskola, könyvtár és látogatott pinceklub működik.

Úgy mondják, ha ma készülne ez a létesítmény, akkor a nagyterem helyébe inkább több, kisebb, szakosított klubhelyiséget alakítanának ki – ilyen szűkebb egységekre nagyobb az igény. A terv, amit a Művelődési Ház nagytermének jobb kihasználására mostanában eszeltek ki, ötletes. A szokásos falusi lakodalmakat szeretnék itt megrendeztetni.


Tóalmás, amely a megyei községfejlesztési és szépítési versenyeken 1970 óta három helyezést ért el, ilyen irányú elképzelésekben nem szegény.

Egy kutatófúrás alkalmával 1969. március 14-én közel 50 fokos meleg víz tört fel a község határában. A környező területet azóta bekerítették, fásították, fürdőmedencével, 2 hidegvizes kúttal látták el, és elkészítették a tervet egy kulturált fürdőkomplexum kiképzésére.

Egy Tóalmásra vonatkozó kerek 100 évvel ezelőtti feljegyzésben ezt olvashatjuk: - Napszámost nem kell soha vidékről hozni. Mindig akad bőven a községben, belőle elég kapható…Cseléd is van elég helyben. Férficselédnek 50-60, női cselédnek 30-40 forint az évi bére.

Ötven évvel ezelőtt a község fele volt munkanélküli. Az éhezőkről nincsenek számszerű adatok. De hogy huszonöt esztendő alatt ezer év keserű késését hozta be a tóalmási nép is, azt tanúsítom.”


 *


Magyarország vármegyéi és városai. [Szerk.] Borovszky Samu; …Praznovszky Mihály bevezető szövegével. – Reprint kiad. Bp. : Dovin, 1988-.- 28 cm,

Az 1910-es kiadás reprintje

   3. köt. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. 1990. 2 db.

3/1. köt. 26, 138, 148, 181, 217, 218, 220, 253, 285, 298, 303, 308, 403, 463. o.

3/2. köt. 61, 67, 75, 85-86, 100, 142, 171, 182, 184, 213, 215. o.


1. kötet


XII. oldal után számozatlan lapon Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye térképén szerepel a nagykátai járásban Tóalmás.


26. oldal

(A vármegye 14 járásra oszlik.)

            XI. Nagykátai járás (11 község): Farmos, Kóka, Nagykáta, Pánd, Szentlőrinczkáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószentmárton és Tóalmás.


138. oldal

Képek:            Tóalmás. Katona Ferencz úrilaka Boldogkátán

                        Özv. Beretvás Endréné kastélya


148. oldal

Tóalmás. Magyar nagyközség a nagykátai járásban, 413 házzal és 2495 róm. kath. lakossal. Posta és távíró helyben van, a legközelebbi vasúti állomás Tápiósüly-Tápiósáp. A helységet Zsigmond király 1406-ban, mint a magvaszakadt Kókai Káchi János volt birtokát, a királyi kápolna ispánjának, ki egyúttal a királyi levéltár őre is, javadalmazására rendelte, majd 1409-ben Tétényért a Tétényi (Kapi) családnak adományozta; 1410-ben azonban elvette tőlük s őket Kapival kárpótolta. Ezóta királyi birtok, míg 1424-ben, mint Szanda és Buják várak tartozékát, Zsigmond király nejének, Borbála királynénak adományozta, majd 1439-ben Albert király az előbbit megfosztván birtokaitól, feleségének, Erzsébet királynénak adta. Valószínű, hogy Almás a XV. század második felében Szanda vár sorsát követte és gyakrabban cserélt gazdát: a Rozgonyiak, Lábatlanok, Báthoriak stb. voltak e vár urai.

1511-ben Kókai Németh Kakas, Truczy Bernát nevében tiltakozik Almás és Kóka eladományozása ellen. A török világban lakott hely maradt s e korszak végén sem néptelenedett el egészen. 1691-ben egy negyed, 1695-ben a portaigazításkor 2 portával rótták meg. 1715-ben 53, 1720-ban 72 adóköteles magyar háztartással szerepel. Már 1708-ban is magyar nyelvű pecsétet használ. Tót-Almás néven szerepel a XVII. század (már 1683-ban is) végétől, egész a XIX. század elejéig. A róm. kath. plébánia 1673-ban már fönnállott. Anyakönyvei 1709-ben kezdődnek. Az 1730-as évek elején Prónay (I.) Gábor Károly királytól az egész helységet Puszta-Boldogkáta és Szent-Mártonkáta egy részével adományba kapja és ettől kezdve a Prónay család bárói ágának birtoka és az volt 1848-ban is földesura. Már a birtokszerző Prónay (I.) Gábor 1737 előtt számos szilárd cseréptetejű gazdasági épületet és lakóházat, özvegye pedig 1759 körül a falu északnyugati végén levő dombocskán emeletes kastélyt emel. Itt lakott báró Prónay Sándor, ki a XIX. század elején kerek 60 hold terjedelmű, a maga idejében Pest vármegye egyik legszebb parkját tavakkal, fürdőházzal és emlékkövekkel díszítve, az úgynevezett Bócz-kertet alapította, és Albert báró, Pest vármegye adminisztrátora 1837-46-ig. 1892 elejéig az egész volt nemesi birtok a báró Prónayak kezén volt, mikor az idősebb ág birtokát a régi kastéllyal Wahrmann Renátának eladta, ki a falun kívül, a régi Bócz-kertben, 1894-5. években magának nagyszabású, fényes kastélyt emelt, körülbelül 50 szobával, a mellékhelyiségeken kívül. Jelenleg báró Prónay Sylvester Gábornak, özvegy Beretvás Endrénének, született Wahrmann Renének és Biró Zsigmondnak van itt nagyobb birtoka. A legelő elkülönzés 1867-ben történt, míg a volt úrbéresek maguk között 1871-ben eszközölték a tagosítást. A hagyomány szerint a Poklosdombon vár volt. Itt egy ízben szőlőültetés alkalmával őskori agyagedényeket találtak, melyek a Nemzeti Múzeumba kerültek. A Szőlőkalját másként Peresdűlőnek is nevezik, mert valamikor évek során át pereskedtek érte. A községhez tartozik Boldogkáta puszta, mely 1473-ban Boldogasszonykátája (Boldogazonkathaya) néven fordul elő és ekkor a Kátai, Galsai és Kókai családok birtoka. 1683-ban még lakott, de igen gyér népességű hely; úgy látszik, ezután teljesen elnéptelenedett, mert 1690-ben már lakatlannak van felvéve. A XIX. század első felében, mint puszta, a báró Prónay, Laczkovics, Sőtér, Reviczky, Rakovszky és a Zsiska családok örököseinek birtoka. Már József császár idejében tett itt báró Prónay (II.) Gábor kísérletet a selyemtenyésztéssel, s még a XIX. század elején is volt itt selyemtenyésztés s ekkor nagyban virágzott e vidéken az eperfaültetés. Jelenleg itt birtokosok báró Prónay Sylvester Gábor, Katona Lajos dr., Thassy Kálmán és Katona Ferencz, kinek itt 1909-ben épült úrilaka van, kb. 300 kötetes régi könyvtárral.


181. oldal

Ki nem kutatott La Tene-temetőt említ az Arch. Értesítő Tóalmásról (1904. 178.).

217. oldal

A községek túlnyomó részére csupán XV. századbeli okiratainkban találtunk nyomokat. Almás (1406-9. O.L.Do. 9153. 1409. 14210). Ma Tóalmás.


218. oldal

Boldogasszonykátája (1473). Ma Boldogkáta puszta;


220. oldal

Nógrád vármegyéből az idők folyamán egyes községeket Pestmegyébe kebeleztek be. Almás Szada vár tartozéka volt. Ma Tóalmás.


253. oldal

Tóalmás. A zsámboki esperesi kerülethez tartozik. Temploma: Szent András apostol. Anyakönyve 1709-től.


285. oldal

A Káta nemzetség a Tápiótól a Zagyváig eső nagy területen telepedett meg. Az ő emléküket őrizte a hét Káta, úgymint: Nagykáta, Szentmártonkáta, Szenttamáskáta, Egreskáta, Boldogasszonykáta és Csekekáta. A nemzetség négy ágra oszlott, a zám-monostori, őri-, csaholyi- és lázári ágra. Ez ágak utóbb Hajdú- és Szatmár vármegyékbe származtak el.


298. oldal

Pesthez tartoztak a következő timárok: … Almás (7000 akcse)


303. oldal

A török hatalom alól felszabadulva, a megyei hatóság első teendője volt a vármegye állapotát megösmerni. E czélból tehát összeírást rendelt el. És ez az összeírás nagyon szomorú képet tár elénk. Ugyanis az első kecskeméti járásban volt összesen 9 olyan hely, mely lakott is volt, portával is bírt. Ezek Ócsa, Tótalmás, Kóka, Szecső, Izsák, Czegléd, Nagykőrös, Kecskemét és Jánoshida. Volt pedig ebben a 9 helységben összesen 205 5/32 porta. Lakatlan hely volt e járásban 50.


308. oldal

Nádor adminisztrátor: Prónay Albert 1837-1846-ig.

403. oldal

1849. április 6-án folyt le az isaszegi csata, amely a magyar hadsereg egyik legfényesebb haditénye volt. Április 5-én, nagycsütörtökön, Damjanich hadteste Szecsőn és Kókán nyugodott; Klapkáé, a balszárnyat alkotva, Úriban és Sülyön állott; Gáspár hadteste a jobbszárnyon állásában maradt, a hatvan-gödöllői vonalon Turáig terjeszkedve. Auliché védtartalékként, Damjanich háta mögött, Tóalmáson tanyázott. Asbóth a vasút mentén, Pilisig haladt.


463. oldal

Pest vármegye nemes családai

- Katona (Zádorfalvai) – Boldogkátán is birtokos


2. kötet


61. oldal

A díszkertészetet leginkább a nagyobb urasági birtokok karolják fel.

Tóalmáson: özv. Beretvás Endréné parkja szép példa.


66-67. oldal

Fényes Elek 1847. évi leírása szerint a csepelszigeti németek és még inkább a ráczok lovai állottak jó hírben, de a rákospalotai, fóti, versegi, tóalmási, zagyvarékasi és más magyar községek lakosainak is igen jó lovai voltak, mert Pest-Debreczen között való élénk fuvarozást is ők bonyolították le.

Galgóczy Károly 1877-ben közrebocsájtott monográfiájában báró Prónay Elek tóalmási méneséről emlékezik meg, Tóalmás község népies tenyésztést pedig elismeréssel említi fel.

Báró Podmaniczky Gyula összeírása szerint számbavehető ménese van: Beretvás Endre örök. Tóalmás.


70. oldal

Jelesebb sertéstenyésztés: Katona Lajos, Ferencz és Gyula Boldogkáta.


75-76. oldal

Acsa. Báró Prónay Szilveszter Gábor gazdaságai. Idetartozik Tóalmás is. Összterület 3262 m.hold és 415 négyszögöl. Ezenkívül Zemplénben 2040 és Nógrádban 4607 m.hold. Az acsaiból szántó 532, kaszáló 53, legelő 44, erdő 474 és adó alá nem esik 21 m.hold. A tóalmásiból: szántó 1243, kaszáló 326, legelő 483, erdő 42, szőlő és kert 15, nádas 6 és adó alá nem eső 39 m.hold. Acsán javított 3-as, Tóalmáson 12-es és 6-os és a fehér homokban 3-as vetőforgóban gazdálkodik. Tóalmáson 9 k.hold dohányt és 28 m.hold mákot is termel. Van 14 muraközi ló és egy mén. Pest vármegyében 84 jármos ökör, magyar és tarka, 9 innthali tehén, 200 gulyabeli vegyes fajú, 40 hízómarha és egy innthali tenyészbika. A juhállomány 700 darab Merino Precos. Az erdőgazdaságban Acsán a fanemek tölgy és cser, melyek rendszeres üzemtervvel, 60 éves fordában kezeltetnek. A termék tűzifa. A tóalmási szőlőben a fő borszőlőfajok kövidinka, fehér gohér, ezerjó, és rizling és Acsán kb. 150 diófa. Van egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlet és két kévekötő aratógép. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 1-2 korona, nőknél 80-90 fillér. A földhaszonbér a nagyon eltérő talajviszonyok következtében, változó.


85-86. oldal

Tóalmás. Özv. Beretvás Endréné szül. Wahrmann René birtoka. Összterület 1200 m.hold. Ezenkívül Hevesben 2000, Szabolcsban 9000 m.hold. A tóalmási birtokból kert és beltelek 70, szántó 900, kaszáló 30 és szőlő 100 m.hold. Szabad gazdálkodás. Dohány 40 k.holdon. Lóállomány 28, melyből 8 igás, a többi urasági és tiszti kocsiló. Marhaállomány 200-on felül. Ebből 60 magyar jármos ökör, 60 nyugati tehén, 40 ugyanolyan gulyabeli, két tenyészbika és 30-50 hízómarha. Napi tejhozam 500 liter, Budapest számára. Fő borszőlőfajok: rizling, ezerjó, erdei és kadarka. Csemegefaj: chasselas. Van egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlet. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak: férfiaknál 100-300, nőknél 80-200 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m.holdanként (szőlő nélkül) 16 korona.

Tóalmás, Alsóboldogkáta pa. Katona Ferencz birtoka. Összterület 900 m.hold. Ebből kert és beltelek 8, kaszáló 15, legelő 38, szőlő 10 m.hold és a többi szántó. Vetőforgó: hármas. Dohány 25 k.holdon. Lóállomány 20, ebből 14 igás angol félvér és 6 kocsiló, amerikai félvér. Marhaállomány 170, ebből 48 magyar jármos ökör, 60 simmenthali tehén, 35 ugyanolyan üsző, két tenyészbika és 25 hízómarha. Sertésállomány 60 mangalicza anyakocza és szaporulata, 8 kannal. Napi tejtermelés 300 liter, a Budapesti Tejcsarnok számára. Borszőlőnek rizlinget termel. Van kb. 200 sárga baraczkfa, melyből pálinkát főznek. Egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlet.

A munkaerőt a vidéken szerzi. Napszámárak mint Tamáskátán (férfiaknál 120-220, nőknél 80-160 fillér).

Tóalmás, Boldogkáta pa. Katona Lajos dr. birtoka. Összterület 900 m.hold. Ebből kert és beltelek 13, kaszáló 20, legelő 150, erdő 14, nádas 5 m.hold és a többi szántó. Vetőforgó: hármas. Dohány 50 k.holdon. Lóállomány 19. Ebből 40 magyar jármos ökör, 28 bonyhádi tájfajta tehén, 20 üsző, két telivér simmenthali tenyészbika és 15 hízómarha. Juhállomány 420 merino-precosse, 5 tenyészkossal. Sertésállomány 50 fehérszőrű mangalicza anyakocza és szaporulata, 5 kannal. Napi tejtermelés 180 liter, melyet helyben és Budapesten értékesít. Van baromfitenyésztés is és az évi forgalom lud-, fehér orpington-tyúk és pulykafélékből kb. 1000 korona. Fő borszőlőfajok a rizling és kövidinka, a csemegeszőlőfajok: passatuti, chasselas és muskotály. Van kb. 160 dió-, körte- és almafa. Egy 8 lóerejű gőzcséplőkészlet, 3 lóerős daráló, ohió szártépő. A munkás- és bérviszonyok ugyanazok, mint Szentmártonkátán (férfiaknál 120-220, nőknél 80-160 fillér).


100. oldal

100 kat. holdnál nagyobb szőlőbirtok: Beretvás Endréné tóalmási szőlőgazdasága


142. oldal

Malom: Tóalmás – Piffkó Jánosné, 40 lóerős, 4 munkás


171. oldal

Tóalmás – Tóalmási hitelszövetkezet, mint az O.K.H. tagja. Alakult 1905-ben. 231 tag, 257 üzletrész, 12850 K.


182. oldal

Ez idő szerint a következő helyi érdekű vasútvonalakra adott engedélyt a kereskedelemügyi miniszter:

………….

Heves, Jászapáti, Jászmihálytelek, Jászberény és Nagykáta, esetleg Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy, Szentlőrinczkáta, Tóalmás, Kóka és Sülysáp között.


184. oldal

Posta- és távbeszélő hivatal: Tóalmás (nem kincstári hivatal)


213. oldal

A váczi püspök hatósága alá tartozó iskolák: Tóalmás (5) (római katolikus elemi iskola)


215. oldal

Római katolikus elemi iskolák története:

Tóalmás. 1859-ben, mostani épületei 1872, 1905 és 1909-ből valók.”





 
























Weblap látogatottság számláló:

Mai: 19
Tegnapi: 34
Heti: 102
Havi: 351
Össz.: 44 164

Látogatottság növelés
Oldal: TÓALMÁS RÉGI KÖNYVEKBEN 1.
TÓALMÁS - © 2008 - 2017 - doboilona.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: toalmas csaladnevek - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »