TÓALMÁS

"A múltat tiszteld a jelenben s tartsd a jövőnek." (Vörösmarty)

ANDRÁSSY KASTÉLY

 

Wahrmann Renáta (1862-1926)

Wahrmann Mórnak Gold Lujzával kötött házasságából egy lánya, Wahrmann Renáta és két fia (Ernő és Richárd) született. Felesége harmadik gyermeke születésekor meghalt. Wahrmann Mór nem házasodott újra, gyermekeit nevelőnők, házitanítók nevelték. Az anyja halálakor még (apai nagyanyja után) Regina névre hallgató Renáta apja otthonában nagy háztartást vitt.

A főváros egyik legjobb partijának számító Renáta 1883-ban feleségül ment megyeri Krausz Izidor szeszgyároshoz, akitől egy lánya született, Amália Lujza.

1897. december végén az ekkor már felbomlott házasságából született lányával együtt elhagyta a zsidó felekezetet, a református vallást választotta. 1898. január 24-én, megkeresztelkedése után három nappal hozzáment a nála 21 évvel idősebb Beretvás Endre császári és királyi kamaráshoz. Noha gyermekük nem született, boldog házasságban éltek. Nagy házat vittek Pesten, országos hírű vadászatokat rendeztek Renáta tóalmási és kisvárdai birtokain. E boldog korszaknak Beretvás Endre korai halála vetett véget, 1902. október 21-én szívszélhűdésben hirtelen elhunyt. Renáta 1904 elején újra férjhez ment, az úgyszintén császári és királyi kamarás Fáy Bélához, de harmadik s egyben utolsó házassága idején már kerülte a társasági életet. A házaspár 1907 őszén elvált, ezt követően Renáta visszavette második férje nevét, egyedül élt serdülő lányával. Anyagi helyzete a háború után megromlott, 64 évesen halt meg egy pesti hotelszobában.

 

Andrássy kastély

Wahrmann Mór nagykereskedő, a fővárosi életben, iparban és kereskedelemben kiemelkedő szerepet játszott. Halála (1892) után leánya, Wahrmann Renáta Tóalmáson birtokot vett.

Az 1890-es évek elején az egész ország a Millennium megünneplésére készült. Wahrmann Renáta 1894-95-ben építtette a Bócz-kertben a kb. 50 szobával rendelkező kastélyt Ybl Lajos tervei alapján.  A terveket a Nay és Strausz építészcég készítette.

Az eklektikus stílusú épület neobarokk és neoreneszánsz elemeket vegyít. Egyemeletes, magas lábazaton álló épület, tó felőli homlokzata 1+3+3+3+1 tengely, középrizalitja és oldalrizalitjai háromszintesek, ezeket manzárdtető fedi. A szárnyrészek előtt háromíves árkád húzódik, tetejükön erkéllyel. Hátsó homlokzata hasonló tagolású, itt a középrizalit előtt árkádos kocsialáhajtó húzódik, tetején erkéllyel. Dekoratív díszítés borítja a kastély falait. A kastélybelső legszebb része a lépcsőház kétszárnyú, faragott fa lépcsője, mely a Párizsi Operaház lépcsőjének másolata. A parkban neoreneszánsz víztorony áll, amelyet 2011-ben újítottak fel.

Az 1910-es években a csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy grófok vásárolták meg a kastélyt.
Az épület az első világháború és az azt követő időszak alatt is megmaradt épségben, mivel Friedl Henrich, az uraság személyi titkára és egyben bonorum directora ez idő alatt is itt lakott. Ezt a háború után Gróf Andrássy Géza jelentős földtulajdonnal honorálta, amin Friedl Henrich kiépíthette saját kis gazdaságát.

A csíkszentmihályi, krasznahorkai és pesti palotáik mellett a tóalmási kastély nyaralásra és vadászatokra volt fönntartva. Gróf Andrássy Géza 1938-ban meghalt.

Halála után fia, Andrássy Manó örökölte a kastélyt. A II. világháború idején súlyos rongálások történtek, eltűnt az összes berendezés.

1945 után a SZOT kezelésébe került, felújíttatta és gyermeküdülőként hasznosította az épületet. Falai között több filmet forgattak, többek között "A tizedes és a többiek"-et.,  „Különös házasság”-ot.

1989-ben a SZOT - mivel anyagi lehetőségeit meghaladta a kastély fenntartása – bérbe adta, majd eladta a Wol Élet Szava Magyarország Alapítványnak. Felújítása, korszerűsítése folyamatosan történik.

 

Bócz-kert

A kastélyhoz tartozik az ún. Bócz-kert. A park kialakításának pontos idejéről nincs adatunk. Heinrich Nebbien (1779-1841, Lübeck) első magyarországi munkája valószínűleg Tóalmás kastélykertjének kialakítása volt (1812), melyet Prónay Sándor megbízásából tervezett. (Az ő munkája az alsókorompai, a martonvásári kert, s a Városliget.) A kertről önálló leírást is készített, amely nyomtatásban is megjelent 1821-ben. 1814. (III. 30.) - ból való adat szerint Tóalmásról szerez öt vöröscédrust (Roth Ceder, másképpen virginiai boróka) a martonvásári kertbe.

Kánya Emília emlékirataiban így ír: „De volt Tóalmásnak egy nagyszerű ritkasága is: az óriási park, amit messze földről jöttek látogatni. Azt hittem akkor, hogy a faóriások egyenesen az égnek nyúlnak, oly magasak voltak, az ember erdőségben járt, majd virágos réten, aztán a négy nagy tó, mindegyiken egy-egy sűrű sziget – gyönyörű angolkert volt! Az egyik tó partján egy kétoldalt nyitott oszlopos ház márvány padozattal (ha jól emlékszem Thészeusz templomának nevezték) – körös-körül erdőségnek látszó sűrűség váltotta föl a virághímes réteket, és ezek a nagy fák mindig susogtak, mindig meséltek valamit, amit ugyan nem tudnék elmondani, de akkor megértettem, és röpülni szerettem volna nagy boldogságomban! Aztán fürdőhelyünk is volt a két tóban – oda Juli néni is elkísért. Egy nagy ismeretlen világ volt körülöttem, és évekig ilyennek találtam újra meg újra, és ez vitte lelkembe a szépség isteni varázsát már gyermekkoromban. A nagy parkban, valahol a sűrűségben fedezett föl Tavassy egy szép kis tisztást. Ott csináltak ők Elekkel és egypár kertészlegény segítségével egy szép kis virágoskertet. Hogy dolgoztak mindannyian, és milyen büszkén mutatták be egypár hét múlva a báróéknak az ő munkásságuk eredményét!”

Kazinczy Ferenc Prónay Sándornak írt levelében áradozik a báró tóalmási kertjében látott Hibiscus syriacusról.

„Előtted szóllhatok; kivált midőn azon pillantásokra emlékezem vissza, a’ mellyeket Almási kertedben, a legelőször látott hibiscus syriacus virága körűl, töltöttem. Még előttem a’ képe, mint szakasztottam félbe interesszáns és élesztő beszédedet azon szép virág’ megpillantásakor, és soha én azolta is nem láttam úgy, hogy beszédünkre azonnal ne emlékezzem.”

Galgóczy Károly 1877-ben írja: " Az angol kert 60 holdat foglal, igen szép platán sorokkal ékeskedik, van benne halas-tó stb." A XIX. sz. végén Jámbor Vilmos tervei szerint átalakították.

A szájhagyomány szerint a kertet egy erdélyi származású Bócz nevű kertészről nevezték el, aki állítólag József nádor főkertésze volt. Ez az információ ilyen formában hamis. Első tervezője Prónay Sándor megbízására Heinrich Nebbien német tájkertépítész volt, majd a kastély építésekor Wahrmann Renáta átépíttette Jámbor Vilmos tervezővel. József nádor, később József főherceg családjának főkertészei a Tost családból kerültek ki. Az igaz, hogy Jámbor Vilmos a park második tervezője egy ideig József főherceg főkertésze volt. A tervezők (Heinrich Nebbien és Jámbor Vilmos) valószínűleg csak megtervezték a kertet, aztán soha nem jártak Tóalmáson (Erről sehol nincs leírás.) Hogy kiről nevezték el, azt sehol nem találtam. Talán Prónay Sándor iratai között lehetne megtalálni. Ezen iratok vélhetően a család levéltárába, Acsára kerültek. Az ottani levéltár azonban sajnos a II. világháború végén elpusztult.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 21
Tegnapi: 1
Heti: 47
Havi: 274
Össz.: 45 565

Látogatottság növelés
Oldal: ANDRÁSSY KASTÉLY
TÓALMÁS - © 2008 - 2017 - doboilona.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: beretvás tóalmás - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »