TÓALMÁS

"A múltat tiszteld a jelenben s tartsd a jövőnek." (Vörösmarty)

TÓALMÁS RÉGI KÖNYVEKBEN


GALGÓCZY Károly

Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült monographiája. 1-3. köt. Bp.: Pestmegye Közönsége, 1876-1877. 3 db.; 23 cm

3. köt. A megye részletes leírása, 1877. 408 p.


192-193. o.

Tó-Almás, magyar község, Budapestről keletre 5¾, utolsó postája Kókától 1 mf. Régi iratokban, s a múlt századból való könyvekben Tót-Almásnak neveztetik, valószínűleg összetévesztve egy más Tót-Almással, a mely a váczi járásban Tót-Györk közelében elpusztult. Ez egyike a török hatalom alól tisztességes épségben kikerült régi falvaknak. 1690-ben lakottkép iratott össze, 1691-ben ¼, a portaigazításkor 1695-ben 2 portával rovatott meg, épen úgy mint Sz.-Márton-Káta és Czegléd. Most van 1773 lakosa. Közülök 1688 r. kath., 34 ágost, 12 helvét, 39 zsidó. A r. katholikusoknak régi anyaegyházuk van, mely 1673-ban, tehát a török világ alatt már fennállott. Anyakönyvei 1709-ben kezdődnek. Temploma Sz. András apostol tiszteletére. – Ferenczy, Enzsel táblabíró után, 1699-ben Vay, Fáy, Aszalay, Pédery birtoknak mondja a községet, azután azt mondja, hogy 1702-ben mint puszta vétetett fel a megyei hatóság által. Ez gyaníttatja az imént jegyzett tévedést. Már Bél idejében Prónay Gábor egyedüli birtoka volt, most is a báró Prónay család bírja. – A falu éjszakrol és nyugotrol partos, keletről és délről nyílt lapály vidék közt emelkedett kellemes helyen fekszik, lassan kinyulva. Belrendezettsége szabályos. Utszái szélesek. A házak eleje többnyire fákkal beültetve. A csinos, illetőleg rendszeres építkezésre nézve szabályzat áll fenn. De maga az építkezés többnyire a régi mód szerint nád és zsup-tetőre történik. A köznéposztály lakai közt cserepes épen nincs; fazsindelyes is csak egy-kettő. De nagy ékességére szolgál a községnek az urasági kastély és díszkert, mely most b. Prónay Elek birtokában van. Már Bél Mátyás 140 évvel ezelőtt megdicséri a szép kastélyt és a szilárdan épült urasági és gazdasági épületeket. Boldogult b. Prónay Albertnek kedves lakhelye volt ez, és ő igen sokat tett ennek szépítésére. Az angol kert 60 holdat foglal, igen szép platán sorokkal ékeskedik, van benne halas-tó stb. A határ összes kiterjedése, az idecsatolva levő Boldog-Káta pusztával együtt, 7501 kat. hold. Ez a legelő elkülönzési felvételkor következő részletekre oszlott: 4440 szántó, 871 rét, 1426 legelő, 63 erdő, 152 szőlő, 35 nádas, 514 belsőség, utak és terméketlen; azonban most már nem így áll s folyvást változik. Jelesen az urbér szerint volt itt 75 egész másodosztályú urbértelek és 108 zsellér. A legelő elkülönzés az uraság és a volt jobbágyság közt még 1867-ben megtörtént s ugyanakkor a legelő egy része felosztatott, csak egy rész tartatván meg közösben. 1871-ben pedig a földes gazdák földeiket ismét tagosították. A feltört legelőből s a határ homokosabb részeiből, némely területek, szőlővel és erdővel ültettettek be. Különösen az uraság sok fásítást vitt és folyvást visz végbe. A fekvés fele részben sík s ezen a talaj többnyire fekete homokos vagy agyagos, s csak kisebben könnyű homok, ellenben a másik fele dombos és inkább ritka homokos talajú. Főtermék a tiszta búza és rozs. Kapás-növények kevéssé termeltetnek, takarmány-növény szintén kevés. A fenntartott közlegelőn minden negyed telkesnek legfeljebb 4 db marhát szabad tartani. Az állattenyésztésre gondot fordít a nép, s a szarvasmarha-, ló- és sertéstenyésztés jó karban van. 2 bikát, 1 mént és 2 kant maga tart a község. Ezek jó fajuak, a mén m. kir. méntől származó. Szőlőmivelés és gyümölcstenyésztés nem üzetik kitünő szorgalommal, de faiskola van 680 öl a tanító kezelése alatt. Napszámos mindenkor elég kapható, nyáron többnyire koszttal 50-60, koszt nélkül, a mi ritka, 80-100 krral fizetik. Cselédre nem sokra van szükség. Elég kerül helyből. Férfi cselédnek 50-80, nőnek 30-40 frt az évi bére. A mező-rendőrség elég jó. Van 3 csizmadia, 2 szabó, 1 kerék-gyártó, 2 kovács, 1 bognár, összesen 9 mesterember, azután egy pár szatócs. Vizi malom a Hajtán. A lakosság Budapestre és Jászberénybe piaczoz, többnyire csak gabonával. Eladó birtok a nép közt, van gyakran, de vevő kevés. Egy negyed kültelek ára, mely 1200 ölével 8-9 hold, ez előtt néhány évvel 1000-1100 forint volt, mostanában a sok szűk termés, csapás és a pénzetlenség miatt 600-700 frtra lement, és el levén adósodva, mind-mind több kerül eladásra. Itt már 26 negyed telket szedtek össze a zsidók. A mik elmondattak, azok természetesen leginkább a népgazdaságról értendők. Az uraságok maguk gazdálkodván, nagy bérletek itt nincsenek. Kitüntetendő b. Prónay Elek gazdasága, mely Boldog-Kátára is kiterjedvén, cséplőgéppel s egyéb gazdasági gépekkel kellőleg felszerelve van, s jeles lótenyésztést és juhászatot mutathat.


Boldog-Káta puszta, Tó-Almástól keletre ½ mild, a sz.-m.-kátai és lőricz-kátai határ közt. Talajminősége egyenlő a tó-almásival. Majorjaiban 70 r. kath. lakost számlál, kik a sz.-márton-kátai anyaegyházhoz tartoznak. 1675-ben még falu volt. Régen rajta báró Prónay Albertnek selyemtenyésztése s sok eperfa ültetvénye volt. Ez előtt 30-40 évvel még a községekben is nagyon divatozott e vidéken az eperfa ültetés.” 

*



Pestmegye Trianon után. Szerk. Dömjén Miklós. Bp. : Hentschel Henrik Könyvnyomdai Műintézete. 1930.


446-447. p.

Általános ismertető a községről. Garancsy Péter, Notter Gyula, Vallasik Gyula és Dózsa Ferenc rövid életrajza.


„TÓALMÁS. A községben kéttantermes római katholikus iskola épült államsegéllyel, valamint egytantermes községi iskola. Az OFB által kétszáz házhely osztatott ki, valamint kétszáznegyven katasztrális hold parcelláztatott fel a nincstelenek és a törpebirtokosok között. Kiépült a Tápiószecső-tóalmási kilenc kilométeres törvényhatósági műút. A községbe 1931-ben fogják a villanyt bevezetni. Tóalmás további fejlődése biztos lépésekkel halad előre.

GARANCSY PÉTER esperes-plébános, Tóalmás. Nyírpilis községben született 1871-ben. Középiskoláit Nagykárolyban, ezután Szatmáron és Vácott végezte, valamint utóbbi helyen teológiai tanulmányait. 1907-ben Schuszter Konstantin megyéspüspök szentelte pappá. Pályáját mint káplán Kiskunhalason kezdte, onnan került Kiskunfélegyházára, majd Pesterzsébetre. 1907-ben lett Tóalmás plébánosa, ettől az időtől a mai napig itt végzi buzgó és lelkes papi tevékenységét. 1926-ban esperes-plébános lett. Garancsy Péter egyik legfőbb törekvése, hogy több száz éves egyházközségét a fejlődésnek minél magasabb színvonalára emelje. A hitbuzgalmi egyesületek élén máris sikerrel járt az a törekvése, hogy a hitéletet elmélyítse. Mint a Hitelszövetkezet és a Hangya elnöke, valamint a legtöbb társadalmi és kulturális intézménynek vezetője, illetve agilis közreműködő tagja egyházi misszióján kívül is számottevő tényezője lett községének. A Károlyi-forradalom alatt vélt üldöztetés miatt plébániáját elhagyta, azonban már néhány nap múlva nagy deputáció ment érte. Ekkor visszatért Budapestről egyházközségének élére. Polgártársainak valóban őszinte és hűséges ragaszkodása ekkor nyilvánult meg teljes fényében.

NOTTER GYULA, Tóalmás főjegyzője. Gyöngyösön született 1879-ben. Középiskoláit szülővárosában, a jegyzői tanfolyamot Budapesten végezte. Mint okleveles segédjegyző négy évig Tápióságon működött, majd 1905-ben mint egyhangúlag megválasztott főjegyző, Tóalmásra jött. Azóta a mai napig itt fejt ki széles és nagyvonalú tevékenységet s a község közigazgatásán kívül nagy hatást gyakorol Tóalmás egyetemes fejlődésére is. A legtöbb társadalmi és kulturális intézménynek élén áll. Négy év előtt 1926-ban ünnepelték huszonöt éves jegyzői működésének jubileumát. Polgártársai továbbra is szeretettel és bizalommal állnak mögötte.

VALLASIK GYULA tanító, Tóalmás. Esztergomban született 1892-ben. Középiskoláit valamint a tanítóképzőt szülővárosában végezte. Pályáját 1913-ban Tóalmáson kezdte, ahol mai napig is egyhuzamban kiváló és értékes oktatói működést fejt ki. Vallasik Gyula a képviselőtestület választott tagja s mint a Gazdasági Továbbképző vezetője, népművelődési előadó és leventeoktató; a tanítóskodás mellett rendkívül eredményes kulturális munkálkodást végez. Iskolaszéki jegyző. Sokoldalú pedagógiai képességeit nagyra becsülik. Vallasik Gyulát polgártársai rendkívül eredményes kulturális munkálkodásért ragaszkodásukkal és őszinte bizalmukkal tüntetik ki.

DÓZSA FERENC tanító, Tóalmás. Marosnémetin született 1908-ban. Középiskoláit és a tanítóképzőt Szegeden végezte. Oktatói pályáját 1928. január 1-én Tóalmáson kezdte. Itt működik a mai napig is. Részt vesz a népművelési munkákban, valamint előadásokat tart az elemi ismeretterjesztő tanfolyamon. Fiatalsága dacára rendkívüli szorgalommal és alapos felkészültséggel végzi munkáját. Polgártársai a törekvő tanítót bizalommal és szeretettel támogatják.”

*

                                                             

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára. 1-5. köt. Főszerk. F. Szabó Géza. Bp. : Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesület, 1931. 5 db. 23 cm . - (Vármegyék Országos Címtára)


167-169. o.

TÓALMÁS

 

Nagyközség. – Hozzátartozik: Alsóboldogkáta, Kőkút-puszta, Kistanya, Boldogkáta-puszta és Biró Zsigmond-tanya


A helységet Zsigmond király 1406-ban, mint a magvaszakadt Kókai Káchi János volt birtokát, a királyi kápolna ispánjának, ki egyúttal a kir. levéltár őre is, javadalmazására rendelte, majd 1409-ben Tétényért a Tétényi (Kapi) családnak adományozta; 1410-ben azonban elvette tőlük s őket Kapival kárpótolta. Ezóta királyi birtok, míg 1424-ben, mint Szanda és Buják várak tartozékát, Zsigmond király nejének, Borbála királynénak adományozta, majd 1439-ben Albert király az előbbit megfosztván birtokaitól, feleségének Erzsébet királynénak adta. Valószínű, hogy Almás a XV. század második felében Szanda vár sorsát követte és gyakrabban cserélt gazdát: a Rozgonyiak, Lábatlanok, Báthoriak stb. voltak e vár urai. 1511-ben Kókai Németh Kakas, Truczy Bernát nevében tiltakozik Almás és Kóka eladományozása ellen. A török világban lakott hely maradt s e korszak végén sem néptelenedett el egészen. 1691-ben egy negyed, 1695-ben a portaigazításkor 2 portával rótták meg. 1715-ben 53, 1720-ban 72 adóköteles magyar háztartással szerepel. Már 1708-ban is magyar nyelvű pecsétet használ. Tót-Almás néven szerepel a XVII. század (már 1683-ban is) végétől egész a XIX. század elejéig. A róm. kath. plébánia 1673-ban már fönnállott. Anyakönyvei 1709-ben kezdődnek. Az 1730-as évek elején Prónay (I) Gábor Károly királytól az egész helységet Puszta-Boldogkáta és Szent-Mártonkáta egy részével adományba kapja és ettől kezdve a Prónay-család bárói ágának birtoka és az volt 1848-ban is földesura. Már a birtokszerző Prónay (I) Gábor 1737 előtt számos szilárd cseréptetejű gazdasági épületet és lakházat, özvegye pedig 1759 körül a falu északnyugati végén levő dombocskán emeletes kastélyt emel. Itt lakott báró Prónay Sándor, ki a XIX. század elején 60 hold terjedelmű, a maga idejében Pest vármegye egyik legszebb parkját tavakkal, fürdőházzal és emlékkövekkel díszítve, az úgynevezett Bócz-kertet alapította. 1892 elejéig az egész volt nemesi birtok a báró Prónayak kezén volt, mikor az idősebb ág birtokát a régi kastéllyal Wahrmann Renátának eladta, ki a falun kívül, a régi Bócz-kertben, 1894-5. években magának nagyszabású, fényes kastélyt emelt, körülbelül 50 szobával, a mellékhelyiségeken kívül. A legelő-elkülönzés 1867-ben történt, míg a volt úrbéresek maguk között 1871-ben eszközölték a tagosítást. A hagyomány szerint a Poklosdombon vár volt. Itt egy ízben szőlőültetés alkalmával őskori agyagedényeket találtak, melyek a Nemzeti Múzeumba kerültek.

A világháborúba bevonult katonák száma: 330, a hősi halottaké 110, a hadiözvegyeké 38, a hadiárváké 16. Román megszállás alatt egy embert a románok agyonlőttek. A földreform folytán az igénylők 290 kat. holdat kaptak.


ÁLTALÁNOS ADATOK


Lakosság az 1920. évi népszámlálás szerint: 3176 lélek. Színmagyar. R. kath.: 3103, ref.: 25, ágh.ev.: 6, izr.: 42. Házak száma: [?] Az 1930. népsz. szerint 3385 lakosa és 702 háza van.

Területe: 6439 kh. Szántó: 3977, rét: 825, legelő: 763, erdő: 93, szőlő: 302, kert: 8, nádas: 72, terméketlen: 397 katasztrális hold. Erdőbirtok: 20 éves akác és nyár. Báró Prónay György, gróf Andrássy Gézáné és a gazdák tulajdonában. Talajviszonya: részben fekete föld, részben homokos talaj. Termények: búza, rozs, átlag kh-ként 6 q, tengeri, burgonya és gyümölcsök.

Vas. áll.: Tápiószecső, 10 km-re. Autóbuszjárat.

Posta, Táv.: helyben. Főszb., Járásb., Tkv., Adóh., Pü. bizt., Pü. szak.: Nagykáta. Törvsz., Pü. ig., Mezőg. Kamr., Iparfü., Keresk. Kamr., OTI.: Budapest. Cső.: Kóka.

Vál. ker.: Tura.


HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK

Községi előljáróság

Tel.: 3.


Vezetőjegyző: Notter Gyula főjegyző.

Középiskoláit Gyöngyösön, a jegyzői tanfolyamot 1901-ben végezte. Azóta Tóalmás község vezető jegyzője. Öccse vett részt a háborúban.

Adóügyi jegyző: Ráth József.

Közig. tanfolyamot Budapesten végezte 1913-ban, azóta helyben adóügyi jegyző. A háborúban mozgósítástól kezdve vett részt, orosz és olasz frontokon harcolt. Kitüntetései: kis ez., bronz v. é. Károly cs. ker., háborús emlékérem.

Közs. irodatiszt: Berecz Dezső.

A tanítóképző két évfolyamát végezte. 1921-1923-ig Törökkopányon, majd Bonyhádon, Homokmégyen, Sármelléken, 1929 óta helyben irodatiszt. A testnevelési és iskolánkívüli népm. bizottságok tagja. 1919-1921-ig a Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot. Édesapja részt vett a háborúban.

Közs. bíró: Menyhárt János.

12 hold földjén gazdálkodással foglalkozik. Kilenc és fél évig volt községi pénztáros, 1920-23-ig törv. bíró, 1928 óta a község bírája. R. kath. iskolaszék gondnoka. Háború alatt 1917-18-ban teljesített katonai szolgálatot. János fia részt vett a háborúban, orosz, olasz frontokon harcolt, három évig olasz fogságban volt.

Törv. –bíró: Halasi István.

Pénztáros: Urbán Rafael.

30 hold földjén gazdálkodik. 1928 óta közs. pénztáros. Mozgósítástól kezdve végig harcolta a háborút, szerb és olasz frontokon harcolt. István öccse szintén részt vett a háborúban.

Közgyám: Hegyi György.

M. kir. posta

Postamester: Szűcs Emma.


EGYHÁZAK, ISKOLÁK


R. kath. egyházközség. Esperes plébános: Garancsy Péter.

R. kath. elemi iskola. Kántortanító: Gerdei Károly.

Tanítók: Dózsa Ferenc, Mitter Ferenc, Noppel Julianna, Tiszárovits József, Vallasik Gyula.


KÖZEGÉSZSÉGÜGY


Magánorvos: dr. Friedländer Jenő.

Szülésznők: Kecskés Kálmánné sz. Kovács Erzsébet.

Bábaképzőt Bpesten végezte 1920-ban. Tápiószecsőn volt magánszülésznő, 8 évig helyben volt közs. szülésznő. Férje részt vett a háborúban, szerb és orosz frontokon harcolt, 44 hónapig orosz fogságban volt.

   Prokupek Antalné szül. Tóth Mária.

Bábaképzőt Szombathelyen végezte 1913-ban. Több helyen működött mint magánszülésznő. 1929 óta közs. szülésznő helyben. Férje részt vett a háborúban, román fronton harcolt.


EGYESÜLETEK, SZÖVETKEZETEK


Levente Egyesület. Oktató: Róth József.

Hangya Szöv. Ügyv. ig.: Garancsy Péter.


BETŰSOROS CÍMTÁR


Asztalosok: Lénárt József, Tiszárovics János, Virilik Ferenc.

Ács: Katona József.

Baromfikereskedő: özv. Balogh Andrásné.

Bádogos: Zsámboki Gyula.

Bognárok: Bólya László, Lénárt István, Povázson Sándor.

Borbélyok: Kriskó László, Röszer József

Cipészek és csizmadiák: Horváth Sándor

Szakmáját Vácott tanulta, segédéveit is ott töltötte, 1919-ben lett önálló. Háborúban 1915-től vett részt, olasz, orosz, román frontokon harcolt, súlyosan sebesült. 1918-ban olasz fogságba esett, ahonnan 1919-ben tért haza. Sebesüléséből kifolyólag 70 százalékos rokkant lett.

   Marton Imre

Káld községben tanulta szakmáját. Mint segéd Szombathelyen és több nagyobb városban dolgozott. 1927-ben lett önálló. 1929 óta helyben. József bátyja részt vett a háborúban.

   Csalami András, Katona Fülöp, Macháss János, Szellacsek Sándor, Urbán  János

Cséplőgéptulajdonosok: Gyarmathy Károly, MÁV. 10 HP, Menyhárt János, MÁV. 12 HP Postváth Jenő, MÁV. 10 HP, Ostváth Lajos, MÁV. 20 HP.

Traktortulajd.: gróf Andrássy Gézáné, Katona Ferenc, Katona Lajosné, báró Prónay György 20-20 HP Fordson.

Férfiszabók: Csalami András, Kiss Gyula.

Földbirtokosok: br. Prónay György 1434, gróf Andrássy Gézáné 872, Acsai ágh. ev. egyház 54, Biró Zsigmond 231, Katona Ferenc 593, Borsik Ágnes alapítvány 84, özv. Bognár Miksáné 53, Katona Gyula 20, özv. Katona Lajosné 562 kat. h.

Szőlőbirtokosok: gróf Andrássy Gézáné 100 kh., Friedl Henrik 6, özv. Katona Lajosné 8, Almási Zsigmond, Barsik Ágnes, Friedl Henrik, Groms Ferenc, Gulyás István, Menyhárt János, Menyhárt József, id. Romhányi István, Urbán István, Urbán Ráfael.

Fűszer- és vegyeskereskedők: Bőhm Gusztáv, Hangya Fogy. Szöv., özv. Kovács Gáborné, Piffkó József, Sivarsinka Mihály, Schwartz Hugó, Tóth Mátyás.

Hentesek és mészárosok: Balla József, Kiss János, özv. Németh Pálné.

Kocsmárosok: Halasi István

Helybeli születésű. 1926 óta korcsmáros a községben. Sógora: Pálinkás István, végigküzdötte a háborút.

Balla József, Bőhm Gusztáv, Hangya Fogy. Szöv., özv. Kovács Gáborné, Menyhárt Márton, Szmazsinko Mihály, Tóth Mátyás.

Kovácsok: Gyarmati Károly, József Pál, Kiss János.

Malomtulajdonosok: Piffkó János, Varga István (gőzmalom).

Pék: Rakusz István.

Szíjgyártó: Tokár Gyula.

Vitézek: vitéz Garamvölgyi Imre tisztviselő, vitéz Demeter Antal földmíves”

 


*






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 20
Tegnapi: 34
Heti: 103
Havi: 352
Össz.: 44 165

Látogatottság növelés
Oldal: TÓALMÁS RÉGI KÖNYVEKBEN 2.
TÓALMÁS - © 2008 - 2017 - doboilona.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: toalmas csaladnevek - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »