TÓALMÁS

"A múltat tiszteld a jelenben s tartsd a jövőnek." (Vörösmarty)


RÉGÉSZET

 

Régészeti kutatások arra engednek következtetni, hogy a település már az őskorban is lakott hely lehetett.

A középső rézkori bodrogkeresztúri kultúrában is volt már a településen élet. 1971-ben a Tsz majorhoz vezető út építésekor találtak csontvázas sírokat. A leletek sajnos elkallódtak. Csupán egy jordansműhli típusú edényt tudtak megmenteni. A lelőhely a Csíkos patak északi partján, a községtől északra, a major és a híd között fekszik.

A hagyomány szerint a Poklosdombon (Várhegy) vár volt. Itt őskori agyagedényeket találtak, melyek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. Így jutott oda egy, a tokodi csoportba tartozó kis bögre, amely feltehetőleg sírból származik.

Régebben az általános iskolások Szabó Ferenc tanár úrral gyakran kirándultak a Várhegyre. Ők is találtak néhány tárgyat, melyek szintén a múzeumba kerültek.

A Magyar Nemzeti Múzeumban az alábbi leltári számú őskori leletek fordulnak elő:

-  Várhegy. 1955.57.1-3 (bronzkoriak)

- Közelebbi meghatározás nélkül (Tóalmás): 1962.38.1-2 (bronzkoriak) Szabó Ferenc általános iskolai tanár ajándéka 1961-ben

Tóalmás-Várhegy hatvani kultúra telep földvárán talált edényke van a ceglédi Kossuth Múzeumban (leltári szám: 80.24.1), amit díszítése és formája egyaránt a kisapostagi kultúra legkésőbbi, a mészbetétes edények kultúrája felé átmenetet jelentő fázisába sorol.

edeny.jpg Fekete, finoman iszapolt, fényesre simított. Kettős csonka kúpos test, tölcséres nyak, kihajló pereme ferdén levágott. Nyakhajlatban kis szalagfül. Perem alatt és a nyakhajlatban széles, tekercselt pálcikával készített mészbetétágy; a vállon zegzugszalagok kötnek össze. Mészbetét csak nyomokban maradt meg. Kiegészített. M.: 6,1 cm; Pá.: 8,4-8,5 cm; Fá.: 3,1-3,3 cm; Há.: 8,3-8,5 cm.(1.)

Darnay Kálmán sümegi régész 1904-ben La Tène-kori temetőt említ: „Tóth-Almási kelta temető felkutatásra vár, de időközönkint földmunkálatok alkalmával nem egyszer akadnak a munkások érdekes őskori emlékekre. A közelmultban, egy igen érdekes, teljes egyenes és ép kora La Tène vaskardot leltek, tasakja azonban megrongálódott, csakis a hegye felé maradt épségben, mely lehúzva, alatta a kard fényes kékes színben játszik. A kétélű kard egész hossza 75 cm.” (2.) Sümegi gyűjteményének régészeti anyagát 1937-ben Keszthelyre szállították. Sajnos a Keszthelyre került gyűjtemény a világháborúban – miután a front elől nyugatra akarták menteni – a zalaegerszegi pályaudvaron bombázás közben nagyrészt megsemmisült. Valószínű itt lehetett ez a kard is.

1954-ben Tóalmás-Boldogkáta pusztán, a Blaskovich testvérek a kőkereszt melletti dombokon köveket, embercsontokat találtak. Egy koponyadarabot a Tápiószelei Múzeumba vittek be. Blaskovich János bejelentése nyomán a Magyar Nemzeti Múzeumból Gedai István végzett helyszíni szemlét a lelőhelyen, a középkori templom, körülötte temető (a középkori Boldogasszonykátája, Boldogasszonykáta falu temploma és temetője) nyomait figyelte meg. (3.)   

 

1. Régészeti tanulmányok Pest megyéből. Írta Kővári Katalin et al. Szentendre. Pest megyei Műv. Központ és Könyvtár, 1980[1981]. (Studia comitatensia, 9.) 43, 53, 56. o.

2. Archaeológiai Értesítő. 1904. XXIV. kötet. 178. o.

3. Blaskovich emlékkönyv. Szerk. G. Móró Csilla. Szentendre, 1993. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek, 1.) 166. o.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 15
Tegnapi: 34
Heti: 98
Havi: 347
Össz.: 44 160

Látogatottság növelés
Oldal: RÉGÉSZET
TÓALMÁS - © 2008 - 2017 - doboilona.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: toalmas csaladnevek - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »