TÓALMÁS

PRÓNAY SÁNDOR (1760-1839)

Tótprónai és blatniczai báró Prónay Sándor 1760. április 7-én született Acsán. (Meghalt Pest, 1839. február 5.)

Édesapja Prónay László báró, csanádi főispán, aki a kora legműveltebb férfiai közé tartozott, édesanyja Radvánszky Rozália.

Alsóbb tanulmányait a szülői háznál nyerte. Bölcsészettel Pozsonyban ismerkedett meg. Itt szerezte meg a képesítését is. Külföldi egyetemeken is folytatott tanulmányokat, különösen Göttingenben gyarapította ismereteit.

Már fiatalon a bécsi udvarnál apjával együtt dolgozott a Türelmi Rendeletet előkészítő munkálatokban. 1790-ben aranysarkantyús vitéz, nemsokára királyi kamarás lett. Ugyancsak 1790-ben megválasztották az evangélikus iskolák fő-, az egyháznak pedig segédfelügyelőjévé. Az 1791-es zsinatnak pedig ő volt az elnöke, alig túl a 30. életévén. 1819-től haláláig az evangélikus egyház egyetemes felügyelője (világi elnöke). A főrendiház örökös, az országos küldöttség állandó tagja volt.

Az 1830-i országgyűlésre írta Az országgyűlés elrendezéséről c. munkáját (Pest, 1830). Történelmi tárgyú művei kéziratban maradtak.

Nagy „nyelv-és literatúrabarát” volt, a nemzeti nyelv előmozdítását mindig a szívén viselte, s minden jótékony célra örömmel áldozott. Jó barátságban állt Kazinczy Ferenccel. Tóalmási kastélyában szívesen látta vendégül az írókat, mint például Szemere Pált és Döbrentei Gábort. Alkotásra buzdította Aranka Györgyöt és a történetíró Fessler Ignác Aurélt. Támogatta még Kőrösi Csoma Sándort, Kis Jánost is. A Magyar Tudományos Akadémia alapításához 2000 pengő forinttal járult hozzá, 1830. nov. 17-én Pozsonyban az akadémia igazgató-tanácsának tagjává választották.

Birtokain korszerű gazdálkodást folytatott, különösen a lótenyésztés korszerűsítését tartotta megoldandó feladatának.

Életének végszakaszában sokat időzött tóalmási birtokán lévő gyönyörű kastélyában. A falu lakóinak szeretete minden időben körülövezte, mert jobbágyaival emberséges és segítőkész volt minden esetben.

Halálát követően a Magyar Tudományos Akadémián Székács József tartott fölötte emlékbeszédet.

Gyermeke nem volt, s így unokaöccsét, Prónay Albertet fiává és örökösévé fogadta.

A báró Prónay Sándor-féle tóalmási könyvtárt 1891-ben (a Prónayak kénytelenek voltak megválni tóalmási kastélyuktól) báró Podmaniczky Géza és hitvese, gróf Degenfeld Berta vette meg. Ma az Evangélikus Országos Könyvtárban található a Podmaniczky-Degenfeld (Kiskartal) könyvtár részeként.

A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma Prónay Sándor-díjat alapított, melynek első átadására 2008-ban került sor.

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat